Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 19 (109. szám) - A sportról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - URBÁN ÁRPÁD, az ifjúsági és sportbizottság előadója:
3643 az a pont, ahol egyezség van egyébként, úgy látom, kormánypártok és ellenzék között, akkor ki kell mondani, hogy a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvényeken az állam feladata a biztonság, a közbiztonság megteremtése. Végül a rengeteg sok vita és egyeztetés, amelyet lefolytattunk, és amely talán még ezekben a percekben is záróakkordként folyik a felsőházi teremben, a törvényről szóló nyílt nap keretében, azok alap ján úgy látom, hogy a következő vitás pontok vannak. Van olyan észrevételtevő, aki szeretne egy sokkal átfogóbb, alapvetően egy új sportstratégiát szolgáló sporttörvényt. Ezt természetesen a korábban elmondottak alapján nem tartottuk lehetségesnek és indok oltnak ezen a ponton, ugyanakkor már annyi minden feszítette ezt a törvényt, hogy nem lehetett várni az új törvénnyel, ugyanakkor viszont a törvény kinyitja a sport világát, tehát alkalmassá teszi majd arra, hogy befogadja mindazokat a törekvéseket, amelye ket egy új nemzeti sportstratégiában megfogalmazunk. E tekintetben jó időben előrementünk. A második vita a pénzről szól. A sporttörvény kapcsán nagyon sokan szerettek volna állami garanciát kapni, hogy a sport állami, önkormányzati finanszírozása ilyen mé rtékű lesz vagy ilyen eszközökkel, például különböző adókedvezményekkel lehet elérni. Ebben ma, úgy látom, nincs olyan egyezség sem a kormánypártokon belül, sem, ha történelmileg nézzük, a mai ellenzék és a kormánypártok között sem, amely ilyen garancia ny újtását jelenti. Általában is egyébként arra megy a költségvetésről való gondolkodás, hogy minél kevesebb olyan eleme legyen a költségvetésnek, amely hosszú távon betonoz be pozíciókat. Sokkal fontosabb, hogy átlátható legyen, kövesse a társadalmi változás okat, és a közöttünk lévő mindenkori egyezségben formálódjanak ezek a pozíciók. Ez nem azt jelenti, hogy nem kell több pénz a sportra. Sokkal több pénz kell a sportra, sőt az államtól lényegesen több pénz kell a sportra. Az elmúlt évhez viszonyítva a követ kező évben egyszer 3 milliárd forinttal lesz több pénz a sportra, egyszer pedig a Sportarénára fordított 4,6 milliárd forinttal lesz több pénz a sportra, azaz 78 milliárd forinttal költünk többet 2004ben, mint 2003ban. Az utolsó vitapont természetesen a z, hogy formálódik egy, a sport egységes világát is megtestesítő, és egységes felelősséget megtestesítő intézményrendszer, ez a jelenlegi status quo bizonyos sérelmére történhet csak meg. Osztozniuk kell a felelősségben azoknak, akik eddig a felelősségből többet viseltek, azokkal, akik bejelentkeznek ebbe. Úgy látom, hogy a viták egy része arról szól, hogy miért kell osztozni, miért kell együttműködni másokkal, miért nem maradhat csak a miénk a döntés joga, miközben több szereplője van ennek a világnak. Az a válaszom, hogy éppen ezért, mert több szereplője van ennek a világnak. Úgy látom, hogy sikerrel oldottuk meg azt a feladatot, hogy kinyitottunk egy világot, amely befogadja ezt a nagyon változó, dinamikus, sok figyelmet és sok támogatást érdemlő és igény lő társadalmi mozgásformát, valóságot, alrendszert. Azt kívánom magunknak és az országnak, hogy ebben a vitában legyen egy pontosabb, még jobb törvény, és járuljunk ezzel hozzá, hogy Magyarország jövőre is és az azt követő években is megerősítse, megőrizze sportnagyhatalom jellegét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Először a bizottsági álláspontok, valamint a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére ker ül sor, ötöt perces időkeretben. Megadom a szót Urbán Árpádnak, az ifjúsági és sportbizottság előadójának. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. URBÁN ÁRPÁD , az ifjúsági és sportbizottság előadója :
