Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 19 (109. szám) - A munkavállalói résztulajdonosi programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - PÜSKI ANDRÁS (MDF):
3637 eredményesebb lesz akkor, ha a munkavállalókat érdekeltté teszik az eredményben, és amit Filló Pál nem mondott, én hadd tegyem hozzá: alkalmassá teszik a vállalatot arra is, hogy a megalapozatlan, demagóg szakszervezeti igényekkel s zemben pedig fellépjenek, mert maguk a munkavállalók is érdekeltek lesznek az eredményben. (13.10) Nem kell hozzá törvény, az kell hozzá, hogy értelmes tulajdonosok ezt az elég egyszerű felismerést megtegyék, és azt mondják, hogy a vállalat részvényeinek 1 015 százalékát odaadom a dolgozóknak olcsón, hogy ne kelljen túl sokat fizetni érte, és cserébe nyerek egy lojális, keményen dolgozó vállalkozást. Erre van szükség, tisztelt képviselőtársaim, Magyarországon. Visszaélésről beszélünk, hogy visszaélések tört éntek? Bernáth Ildikó képviselőtársam elment már, vagy csak kiment, nem tudom, azt mondta, hogy különböző vállalati csoportok jöttek, és megvásárolták. Ez miért visszaélés? Ha munkavállalóként tulajdonos vagyok, és kapok egy részvényt, aminek az értéke leg yen tízezer forint, én megkaptam ötszázért, jön egy csoport, és megveszi tőlem húszezerért, mondhatom azt, hogy rendben van, azt is mondhatom, hogy nem akarom eladni, mert még tovább szeretnék a vállalatban részt venni, de hol itt a visszaélés? Piaci mozgá sok vannak, és eldöntik, hogy eladják, vagy nem adják el. Nyugdíjba menés: miért kell ezt szabályozni? Nem egészen világosan látom, ha egy vállalat úgy dönt, hogy odaadja a dolgozóknak a részvényt, és nem köt rá opciót, ez egy polgári jogi szabály, a társa sági jogban létező dolog. Akkor, ha nyugdíjba megy, nála marad a részvény, ha nem akarja, eladja, ha pedig opciót kikötöttek, akkor meg lehet tőle venni. Rengeteg szabályt tartalmaz a törvényjavaslat, tisztelt képviselőtársaim, amelyről, hadd mondjam azt, a társasház jut eszembe, hihetetlen részletes szabályok arról, hogy a közgyűlés hogy áll össze, hogy választja meg az elnököt, miről dönt. Elmondta a képviselő úr, hogy egy kicsit korlátozza a társaságot, hogy mire fordít. Miért? Magyarországon van egy tár sasági jog, akik aláírnak, azok megállapítják a szabályokat, hogyan kell közgyűlést választani, a közgyűlés hogyan dönt, melyek a hatáskörök. Nem egészen értem, hogy miért kell egy felnőtt társadalomban ezt ilyen részletes törvényjavaslatban szabályozni. S umma summarum, tisztelt Országgyűlés, úgy gondolom, hogy az előttünk feladat az lenne, azon gondolkodjunk, hogy mi az állam feladata ezen a területen. Nekem a véleményem az, hogy az állam ne akarja szabályozni a társaságok helyett azt, amiben ők is meg tud nak állapodni, felnőtt értelmes emberek, szakemberekkel körülvéve, hanem teremtse meg annak lehetőségét, amely közgazdaságilag vonzóvá teszi a vállalatoknak ezt a lépést. Úgy gondolom, hogy ezt mindannyian a legnagyobb lelkesedéssel tudjuk támogatni. Még e gyszer elmondom, támogatjuk ezt a törvényjavaslatot, de szeretnénk, ha a kormány, illetőleg a parlamenti pártok az itt elmondott gondolatokat figyelembe vennék a jövőről való gondolkodás során. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépe n, képviselő úr. Felszólalásra következik Püski András, a Magyar Demokrata Fórum képviselője. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. PÜSKI ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A munkavállalói tulajdonlás eddig kialak ult rendszerének továbbfejlesztése, az e célra létrehozott szervezetek fennmaradásának biztosítása, működési lehetőségei további növelése, jogainak bővítése céljából készült az előttünk fekvő törvénytervezet. A munkavállalói résztulajdonosi program elsődle ges célja az, hogy ennek keretében a munkavállalók az általuk közösen szervezett akciók keretében részvény vagy üzletrész formájában juthatnak tulajdonrészhez annál a társaságnál, melynek alkalmazottai. Ennek jelenlegi
