Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 19 (109. szám) - A munkavállalói résztulajdonosi programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - IVANICS ISTVÁN (Fidesz):
3634 ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik tízperces időkeretben Ivanics István, a Fidesz képviselője. Parancsoljon! IVANICS ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Mondhatom nyugodtan, hogy az előtt ünk lévő törvénymódosítási javaslat igen mostohán kezelt gazdálkodási szektort kísérel meg szabályozni. A törvény eredeti címe önmagán hordja a későbbi bizonytalankodások kialakulását, hiszen munkavállalói résztulajdonosi programról beszél, tehát nem a gaz dálkodás időtlen formájáról, hanem egy meghatározott időre szóló programról. Sajnos, úgy gondolom, akkor nem rendelkezett a magyar gazdasági vezetés olyan tapasztalatokkal, talán még elméleti tudással sem, hogy kellő biztonsággal illessze be a magyar gazdá lkodó szervezetek közé ezt a tulajdonosi és gazdálkodási formát. Ez igen sok gonddal járt, részben a megalakuló szervezetek tekintetében, nem volt problémamentes a későbbi ellenérdekelt kivásárlásoktól sem. A nemzetközi tapasztalatokat, úgy gondolom, mára talán be tudjuk csatornázni ebbe a törvénybe. Visszautalnék itt Filló képviselőtársam felvetésére, hogy nem kapott elég politikai szelet annak idején, merthogy kollektív vezetés, kollektív tulajdonlás. Meg kell hogy mondjam, ennek részben egyik szervezőjek ént is nyugodtan mondhatom, hogy a szocialista gazdaságpolitikusok részéről sem volt meg a bizalom, tehát ott is meglehetősen nagy fanyalgás volt ezzel kapcsolatban, hiszen a Hornkormány alatt sem nyúltak ehhez a kérdéshez, amikor még igen sokat segíthett ek volna, és még volt is vagyon, ahova lehetett volna kapcsolni ezeket a szervezeteket. Az az érzésem, hogy akkor nem volt elég kitekintésünk arra, hogy ez az Egyesült Államokban és Európában, Franciaországban milyen eredményeket vonultatott föl, és nem tu dták ilyen rövid idő alatt a szervezetek igazolni önmagukat. Ez mára megtörtént, és azok a szervezetek, amelyek talpon maradtak, nyugodtan mondhatjuk, jobb eredményt produkálnak átlagban, mint a normál gazdálkodó szervezetek. Ezt jelzi a 189 milliárd forin t jegyzett tőkéjük és a közel 700 milliárd forintos saját tőkéjük. Egy nagyon érdekes tényre is felhívnám tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hiszen az előző ciklusban a gazdasági bizottság általam vezetett albizottsága többször tárgyalt erről, szerveztün k gyárlátogatásokat ilyen MRPs szervezetekhez, és az átlagos felmérés is igazolja a mi tapasztalatunkat is, hogy ezeknél a szervezeteknél nem volt vezetési válság, nem volt az a rejtett tőkekiszivattyúzás az adott termelői szervezetből, még bújtatott form ában sem, így valóban megteremtődtek azok a feltételek, hogy elsősorban kis- és középvállalati kategóriában ezek a szervezetek sikeresen tevékenykedjenek. A törvény módosításaira rátérve, talán az egyik legnagyobb eredmény az, hogy a törvény most kötelezőe n kimondja, ha valamely nyugdíjas kéri, őt részvevőként vissza kell venni, nem zárhatja ki. Ez azt jelenti, hogy mint részvevőt, valamilyen juttatásban részesíteni kell őt. Hogy azonban ez milyen szintű és milyen mértékű, ez az, amit a szervezetnek kell me ghatározni. Itt jeleztük mi a gazdasági bizottságban, hogy jó lett volna, ha egy alaposabb törvényi felülvizsgálatot, illetve jogszabályalkotói tevékenységet kap ez a tulajdonosi forma vagy gazdálkodási forma, és a magyar jogrendbe törvényekkel szabályosa n beillesztjük ezt, minden szervezetre egységesen érvényes formában. Úgy gondolom, hogy az alapvető emberi jogokat ez jobban szolgálta volna, így számos kérdés fennmarad ebben a vonatkozásban. További, úgy gondolom, rugalmasságot javító módosítás a 7. §ba n rendelkezik: “Az alapszabály módosításához az adatváltozás miatti módosítás kivételével a résztvevők legalább 25 százalékának személyes jelenlétében megtartott közgyűlés kétharmados szótöbbséggel hozott határozata szükséges.” Itt érdekes módon a jogszabá lyalkotó elérte azt a megfelelő kötöttséget, amely egységesen szabályozza a szervezeteknek ezen tevékenységét. Ugyanakkor ugyanennek a paragrafusnak a (6) bekezdésében a tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos ügyek körét az alapszabályba, tehát az MRP saját szervezetének jogkörébe utalja.
