Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 19 (109. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3601 vállalkozók, beleértem a magyar nagyvállalatokat is, hanem multinacionális cégek voltak, 78 multinacionális cég. Tehát a mindenkori magyar kormányzat valahogy elfelejtette vagy figyelmen kívül hagyta, hogy biz ony alapvető feladata lenne a hazai vállalkozók támogatása. Számos kritika érte a jelen kormányzat részéről az előző ciklus gyakorlatát. A Vegyépszer példáját hoznám fel, az autópályaépítést. A kritika tárgya az volt, hogy közbeszerzés nélkül készü lt autópálya Magyarországon a Vegyépszer kivitelezésében. Erre a jelenlegi törvény lehetőséget teremt, hiszen az 1. § d) pontja a kormánynak ezt a lehetőséget megteremti. Hogy eredményes és helyes volt ez a gondolkodás, azt talán a legjobban az bizonyítja, hogy a Vegyépszer olyan helyzetbe, olyan kondícióba került, évekkel az uniós csatlakozást megelőzően, amikor a magyar kormánynak ilyen mozgástere még létezett, hogy a Vegyépszer egy most kiírt tendert meg tudott nyerni. Tehát most már versenyfeltételek kö zött tud megfelelni a kiírásoknak, az előírásoknak, és versenyképes lett. Ez a fajta kormányzati vagy gazdaságpolitika, vagy gazdaságfilozófia annak idején eredményes és érvényes volt, kár, hogy kevesen, illetve nem követték. Nagyon jó eszköz volt a magyar vállalkozók helyzetbe hozására például a Széchenyiterv, és a kettő kombinációja, ami egy nagyon nagy előrelépést jelentett. Mindazonáltal a jelenleg előttünk fekvő törvény, annak ellenére, hogy kitűnően előkészített munka, természetesen tartalmaz hiányos ságokat, és vannak olyan részei, amelyek módosításra szorulnak. A teljesség igénye nélkül néhányat hadd említsek, és hadd nevezzek meg. Ilyen például az 58. § e) szakasza, amely előírja, hogy a pályázónak kötelező kamarai tagsággal kell rendelkeznie. Mint tudjuk, az előző ciklus idején, a kamarai törvény módosításánál a kötelező kamarai tagságot eltörölték, tehát a versenysemlegességet, az esélyt csökkenti ez az előírás, amit természetesen módosítani kell. Szívem szerint jobban örülnék, ha a kamarai törvény t módosítanánk, és újra visszaállítanánk a kötelező tagság rendszerét, de egyelőre ezt a törvényt tárgyaljuk. A 29. § pontosításra szorul, hiszen a tervezés egy önálló és alaposan, pontosan szabályozandó versenyforma, ennek megfelelően ezt a szakaszt felül kellene vizsgálni, és pontosítani kellene, hiszen számos félreértésre adhat okot. Az 55. § 6/b pontjában hangsúlyozottan ki kell emelni és megteremteni a lehetőséget arra, hogy Magyarországon az építési beruházást, ezen belül a tervezést és a kivitelezést a saját nemzeti érdekeinkkel összhangban álló előírások alapján szabályozzuk. Ez látszólag ellentmond annak, amiről idáig beszéltem, de azért vegyük figyelembe és tekintetbe, hogy az Európai Unió tagországainak gyakorlata ezzel nagymértékben megegyezik. N émetországban nehezen tudok elképzelni olyan nagyberuházást, infrastrukturális nagyberuházást, amit ne nagy német cég vitelezne ki, valósítana meg. Azután az 56. § (2) bekezdését érdemes lenne kiegészíteni azzal, hiszen itt garanciákról, pénzügyi fedezetrő l és háttérről van szó, hogy biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvény formájában is lehessen ennek a kitételnek megfelelni, ez nyilván javítaná a hazai vállalkozók esélyeit. Van egy meglehetősen fontos paragrafus a törvényben, ez nevezet esen a 309. §, amit érdemes lenne kiegészíteni. Ez arról szól, amikor előre nem látható körülmények miatt jelentős árnövekedés lép fel. Ha ez a növekedés az eredeti szerződés értékét 50 százalékkal meghaladja, akkor javaslatunk szerint új pályázat kiírása lenne célszerű, hiszen sokkal tisztább helyzetet lennénk képesek teremteni. Aztán a kamarákra még egyszer vissza kell térnem, hiszen a 8. rész, amely Közbeszerzések Tanácsát szabályozza, a 19 tagból álló tanács tagjai közé sorolja a kamarák képviselőit is, de csak az ajánlatkérők között. A kamarák tagsága a dolog sajátosságából adódóan sokkal inkább az ajánlattevők között fedezhető fel, és ott található, mint az ajánlatkérők között, tehát ezt a szakaszt is érdemes módosítani. A bevezetőben azt mondtam, hogy a vállalkozók azon része esik a törvény hatálya alá, akik költségvetési kapcsolattal rendelkeznek. Igen, de ez a kapcsolatnak csak egy metszete, amit a törvény most szabályoz, és megfontolásra ajánlom, kellő hatásvizsgálat után, illetve tanulmányozás után
