Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 8 (83. szám) - Gusztos Péter (SZDSZ) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - “Állítsuk meg az állatkínzókat!” címmel - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
37 ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : A képviselő úr a választ nem fogadta el. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadjae a miniszteri választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a miniszteri választ 187 igen, 131 nem szavazattal, tartózkodó szavazat nélkül elfogadta. Gusztos Péter (SZDSZ) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - “Állítsuk meg az állatkínzókat!” címmel ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Tisztelt Képviselőtársaim! Gusztos Péter, az SZDSZ képviselője, interpellációt nyújtott be a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez, “Állítsuk meg az állatkínzókat!” címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából az Igazságügyi Minisztérium válaszol. Gusztos Péter képviselő urat illeti a szó. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépe n, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Júniusban mindenkit sokkolt az a hír, miszerint biztonsági őrök riasztópisztollyal lövöldöztek egy kóbor kutyára, majd a sérült állatot autójukhoz kötve ideoda vontatták, olyan sérüléseket okozva ez zel a szerencsétlen kutyának, hogy az a gondos orvosi kezelés ellenére egy hét múlva belehalt sérüléseibe. Az embertelenségnek ez a mértéke és a kínzás módszeressége okkal döbbentette meg az embereket. A FaddDomboriban elpusztult kutya esete hívta fel a s zélesebb közvélemény figyelmét arra, hogy ma Magyarországon a hatályos törvények szerint az állatkínzás szabálysértésnek minősül, és mindössze 50 ezer forintig terjedő bírsággal büntethető. Sokakkal együtt mondom, hogy ez nem elegendő büntetés. A szigorúbb szankció érdekében július közepén önálló képviselői indítványt nyújtottam be annak érdekében, hogy a különösen súlyos állatkínzások elkövetői börtönbüntetést is kaphassanak. Javaslatom értelmében az állat halálát vagy maradandó egészségkárosodását okozó á llatkínzás egy évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető. Az állatvédők beszámolói és személyes tapasztalatom alapján tudom és mondom, hogy az állatkínzás mindennapos eset Magyarországon. Pedig egy társadalmat nagyban jellemez és minősít az, hogy t agjai hogyan bánnak a mellettük, velük élő állatokkal, illetve hogy a közösség hogyan viszonyul azokhoz a tagjaihoz, akik kínozzák ezeket az állatokat. Meggyőződésem, hogy a magyar társadalom többsége mélységesen elítéli az állatkínzást, és támogatja annak szigorú, a mainál szigorúbb büntetését. Ezt mutatja az a tény is, hogy a júniusi fadddombori eset után az interneten valóságos mozgalom indult el: képviselők és kormánytagok levelek százait kapták a nyár folyamán, melyekben az állatkínzás szigorúbb bünte tését kérték, követelték a választópolgárok. Állatvédő civil szervezetek népi kezdeményezést indítottak annak érdekében, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére ezt a kérdést. És a nyári időszak ellenére több tízezer választópolgár ellátta már támogató alá írásával ezeket az íveket, köztük több kormánytag és több országgyűlési képviselő. Gondolom, kormánypártiak, ellenzékiek is voltak közöttük. Az augusztus végén megjelent hírek szerint a kormány is készít egy előterjesztést a büntető törvénykönyv ilyen tart almú módosítására. Kérdéseim a következők. Tisztelt Államtitkár Úr! Mi a jellemző tendencia az állatkínzás szankcionálását illetően az Európai Unióban? Államtitkár úr, illetve a minisztérium milyen törvényt látna szívesen Magyarországon ebben a kérdésben? Végül: mit tartalmaz az a javaslat, amelyről híreket már