Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 19 (109. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - SZIJJÁRTÓ PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3594 vonatkozó irányelvei szerint is kötelező. A terv egyébként az elkészítésén kívül más kötelezettséget nem eredményez az ajánlatkérő vonatkozásában, mivel annak elkészülte előtt - vagy gyakorlatilag anélkül is - lehet közbeszerzési eljárást tartani, illetve ha egy beszerzést az ajánlatkérő előirányoz a köz beszerzési tervben, akkor sem köteles azt megvalósítani. Ez tehát gyakorlati okból is kérdésessé teszi a közbeszerzési terv szükségességét. Vannak olyan ajánlatkérői körök, melyeknél egyéb szempontok is a tervkészítési kötelezettség megalapozottsága ellen szólnak - így például a kis költségvetési főösszeggel rendelkező helyi önkormányzatokról lehet beszélni. Ezek az önkormányzatok talán hosszú éveken át sem tartanak közbeszerzési eljárást, mivel a beszerzéseik értéke nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, az európai uniós támogatásban részesülő szervezetek, személyek pedig nem képesek éves távlatban előre tervezni közbeszerzéseiket. A javaslat következő, 6. §a közbeszerzési szabályzat készítését teszi kötelezővé minden ajánlatkérő számára, szintén függetle nül attól, hogy egyes önkormányzatok költségvetésének volumene önmagában kizárja, hogy rendszeresen közbeszerzési eljárásokat tartsanak. A szabályzat készítése annál a szervezetnél is felesleges lehet, amely csak azért köteles közbeszerzési eljárást tartan i - egyébként egyedi esetben , mert támogatást kap, azonban, mondjuk, mindössze egy esetben. A törvényjavaslat tanulmányozása során veszélyeztetve érezzük a közbeszerzési eljárások átláthatóságát, és e téren a hatályos szabályokhoz képest is visszalépést érzékelünk néhány, itt következő előírás miatt. A javaslat 18. §a kötelezi az ajánlatkérőket, hogy jelentsék be magukat a Közbeszerzések Tanácsánál. Ennek indoka, hogy a Közbeszerzések Tanácsának jelentési kötelezettsége van az Európai Unió Bizottságának irányába, azonban ez a bizonyos 18. § a jelenlegi megfogalmazásában nem tudja majd biztosítani ezt a funkciót, ugyanis nem ad szabályt a bejelentési kötelezettség kikényszerítésére, és az elmulasztására sem ad jogkövetkezményt. E nyilvántartás teljessége n emcsak az Európai Unió Bizottsága felé fennálló jelentési kötelezettség miatt, hanem néhány más célból is szükséges volna. Nézzük, vajon mik lehetnek ezek a célok! A javaslat 340. § (5) bekezdése szerint a Közbeszerzés Döntőbizottság köteles bírságot kisza bni, ha az úgynevezett éves statisztikai összegzést nem küldték meg a Közbeszerzések Tanácsának, azt azonban, hogy ki köteles éves statisztikai összegzést küldeni, éppen a 18. § szerinti nyilvántartásból lehetne és kellene megállapítani. Ha ez hiányos, akk or a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatilag nem is képes megfelelni a bírságkiszabási kötelezettségnek, tehát a jelenleg tárgyalt javaslatnak hatékonyabb eszközöket kellene előírnia az ajánlatkérők nyilvántartásának összeállításához, és teljeskörűségén ek biztosításához. A javaslat betartására ösztönző szabályok komoly csorbítását látjuk abban, hogy noha a hatályos közbeszerzési törvény szerint jogszabálysértés megállapítása esetén bírság kiszabása kötelező, a javaslat viszont csak abban az esetben teszi kötelezővé a bírság kiszabását, ha rosszhiszeműen mellőzték e közbeszerzési eljárást, vagy éppen az előbb általam említett esetben, azaz a statisztikai összegezés meg nem küldése miatt. (9.20) Az pedig a javaslatból már nem is állapítható meg egyértelműen , hogy személyes bírság kiszabása kötelezőe egyáltalán bármely esetben. A FideszMagyar Polgári Szövetség frakciója még legalább egy konkrét esetben javasolni fogja bírság kiszabásának kötelezővé tételét. Ez a következő: a közbeszerzési eljárás alapján me gkötött szerződések teljesítéséről is hirdetményt kell közzétenni, melyből megállapítható, hogy azt esetleg utólag úgy módosították, hogy például az új feltételek alapján valójában egy másik ajánlat kedvezőbb volt, vagy a szerződés módosításával egy új köz beszerzési eljárás lefolytatását játszották ki. Ez az átláthatóságot növeli, ugyanakkor lehet, hogy inkább e kötelezettség be nem tartása esetén kellene előírni a Közbeszerzési Döntőbizottságnak a kötelező bírságolást, az ilyen hirdetmény
