Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 19 (109. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PAPCSÁK FERENC, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3586 kell ugyanis adni a csatlakozástól azokat a kötelező, illetve lehetséges preferenciákat, amelyekkel átmenetileg élhettünk és éltünk is. Ezeket most hatályon kívül helyezi az új javaslat, és a hazai ajánlattevőknek egyrészt a hazai piacon nyilván eg y fokozottabb versenyhelyzettel kell számolni; de - mint nyilván tudjuk - eddig is valamennyire nyitott volt ez a piac, ennek ellenére a külföldi székhelyű vállalkozások elenyésző százalékban nyertek közbeszerzési eljárásokat mind az eljárások számarányát, mind pedig értékét tekintve. Ugyanakkor kedvezőnek tartjuk, hogy a hazai ajánlattevők egy nagyobb közbeszerzési piacon tudnak ezután szerepelni azonos feltételek mellett, az esélyegyenlőség elve alapján. Tehát nem kizárható például, hogy egy távolkeleti, amerikai vagy kanadai piacon is - legalábbis elvek szintjén igaz ez a tétel - vállalkozásaink indulhatnak. Világosan kell azt is látni, hogy a hazai ajánlattevőket, alvállalkozókat helyzetbe kell hozni. Nagyon fontos a jó pályázatkiírás, nagyon fontos a j ó partnerek kiválasztása, nagyon fontos, hogy a Közbeszerzések Tanácsa, mind az érdekképviseleti szervezetek megfelelően felkészítsék ezt a kört. De ugyanilyen fontos az ajánlatkérők tudatos felkészítése, hiszen a kiírásokon fog múlni, hogy mennyiben van nagyobb esélyük vagy jó esélyük a kis- és középvállalkozásoknak sikerrel indulni, gondoljunk itt a részekre bontás lehetőségére. Az ajánlatkérőn fog múlni, hogy mennyire tudatos magatartást és beszerzést fog igényelni. Tisztelt Képviselőtársaim! Természete sen tudatában vagyunk annak, hogy valójában a verseny segíti azt elő, hogy a közpénzek minél hatékonyabban hasznosuljanak, hogy megfelelő minőségű és reális árú beszerzésekre kerüljön sor. Ez verseny nélkül nem biztosítható, de egy torzított versenyben úgy szintén nem biztosítható. A bizottsági ülésen történt utalás arra, hogy NyugatEurópában megkerülik a jogharmonizációs követelményeket, és például koncessziós megoldásokkal próbálnak a közbeszerzés alól kibújni: elké pzelhetetlen, hogy egy bajor közbeszerzési pályázaton ne bajor vállalkozók nyerjenek. Nyilván a továbbiakban is lesznek ilyen kísérletek, de nekünk arra kell törekedni, hogy a hazai vállalkozóink jó eséllyel tudjanak pályázni ebben a számunkra is kissé bon yolult eljárásnak alávetett rendelkezésben. Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság igen részletes vita után többségi szavazattal, az ellenzéki képviselőtársaink tartózkodása mellett általános vitára és elfogadásra javasolja a benyújtott törvényja vaslatot. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetője Papcsák Ferenc. Megadom a szót. DR. PAPCSÁK FERENC , a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót. Tiszt elt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság - mint Tóth Sándor képviselőtársam mondta - többségi döntés mellett, 10 tartózkodással a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta. Valóban fontos ez a tör vény, ezt az is bizonyítja, hogy a közbeszerzési gyakorlat az elmúlt években többször szükségessé tette annak módosítását, most pedig a csatlakozás miatt is egy jelentős átdolgozásra került sor, illetve egy újrakodifikálásra. A gazdasági bizottságban ülő e llenzéki képviselők a törvénynek az alapelveivel a legmesszebbmenőkig egyetértenek, azonban terjedelmesnek tartjuk, tartják ezt a szabályozást, illetve talán szerkezetében egyszerűsítettebb is lehetne, itt inkább a jogalkalmazók, illetve a gyakorlatban dol gozó önkormányzatok és az ajánlatkérők szempontjait tartanám szükségesnek kiemelni. Az európai uniós követelményekhez igazítottan viszont, ahhoz is mérten egy szigorúbb szabályozást, egy szigorúbb normarendszert állít fel. A gazdasági bizottságban megfogal mazott kisebbségi vélemények jellemzően inkább kérdésekben fogalmazódtak meg. Feltették képviselőtársaim, feltettük, hogy mi a törvény célja: az, hogy az alapvető nemzeti érdekeket is figyelembe véve megfeleljünk a jogharmonizációs követelményeknek, eleget téve ezzel az előírt minimumnak, vagy az, hogy a szokásos
