Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 19 (109. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3582 elősegítheti, hogy kellő időben áttekintésre kerüljenek az ajánlatkérő beszerzési igényei, és így az ajánlatkérő ne sértse meg a részekre bontás egyébkénti tilalmát. Az éves beszerzési terv a közbeszerzés ek ellenőrzése szempontjából is jelentőséggel bír, mivel összevethető az éves statisztikai összegzéssel. Ezt meghaladóan új megoldást jelent az építési koncesszió szabályozása is. Az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. Az építési koncesszió megfelelő jogi kereteket jelenthet a napjainkban előtérbe került, az állami és a magánszektor közötti fejleszté si, illetve szolgáltatási együttműködés, az úgynevezett PPP egyes formáinak alkalmazásához. Egy másik újdonság, a keretmegállapodásos eljárás bevezetése a beszerzés lebonyolításának módja tekintetében jelent újdonságot. Ennek lényege, hogy az ajánlatkérő a két részből álló eljárás első részében hirdetmény közzétételével induló eljárás keretében kiválasztja azokat az ajánlattevőket, akikkel keretmegállapodást köt, majd az eljárás második részében a keretmegállapodásban részes kiválasztott ajánlattevők közül hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban kiválasztja azt, amellyel vagy akivel a konkrét közbeszerzés megvalósítása céljából szerződést kíván kötni. A keretmegállapodásos eljárás előnye, hogy kombinálja a különböző eljárástípusokat, kihasználv a azok meglévő előnyeit. Hatékonyan tudja biztosítani egyrészről a nyilvánosságot leginkább biztosító hirdetmény közzétételével induló eljárással a beszerzés átláthatóságát és ezáltal a közérdek érvényesítését, másrészről a nagyobb rugalmasságot biztosító tárgyalásos eljárással az ajánlatkérő sajátos beszerzési igényeinek, érdekeinek érvényesítését, például ha a beszerzés mennyisége előre nem határozható meg. Tehát két nagyon fontos követelmény és előny egyszerre érvényesülhet egy eljárásban. A tárgyalásos eljárás kivételessége továbbra is érvényesül a javaslatunk szerint. A klasszikus ajánlatkérői kör fő szabályként nyílt vagy meghívásos eljárást köteles lefolytatni. Tárgyalásos eljárást csak akkor folytathat le, amennyiben azt a törvény konkrétan megengedi . A törvény pedig taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amikor tárgyalásos eljárásra kerülhet sor. A közösségi értékhatár alatti értékű közbeszerzések esetében az ajánlatkérő a nyílt, illetve a meghívásos eljárás végén kivételesen tárgyalást is kezdemény ezhet. Az úgynevezett közszolgáltatók esetében, azaz a vízügyi, az energia, a közlekedési és a távközlési ágazatokban működő ajánlatkérők tekintetében rugalmasabb szabályozást állapít meg a törvény; például az ajánlatkérő szabadon választhat a nyílt, a me ghívásos és a hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás lefolytatása között. Ugyanakkor hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásra közszolgáltatók esetében is csak a törvényben meghatározott esetekben kerülhet sor. Továbbá úgynevezett előminősítés i rendszert működtethetnek, amelynek lényege az, hogy az ajánlatkérő előre kiválasztja azokat az ajánlattevőket, előminősített jelentkezőket, akik későbbi közbeszerzési eljárásaikban jogosultak lesznek a részvételre. Egy másik dolog: a közösségi közbeszerz ési jog a tervpályázati eljárásra is állapít meg szabályokat. Az új törvény tervezete a jogharmonizációs követelményekre tekintettel szabályozza a tervpályázati eljárás alapvető normáit, azonban a részletes szabályokat alacsonyabb szintű jogszabály határoz za majd meg. A tervpályázati eljárás meghirdetésére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a közbeszerzési eljárások esetében. Az új törvény kormányrendeletre utalja annak eldöntését, hogy működjöne központosított közbeszerzési rendszer, és milyen feltét elek mellett. A részletes szabályokat is kormányrendelet és nem a törvény szabályozná, azzal azonban, hogy a központosított közbeszerzési eljárás során is a közbeszerzési törvény eljárási szabályai szerint kell eljárnia az ajánlatkérésre jogosult szervezet eknek, azaz a garanciális szabályok érvényesülnének. A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat körében bevezetésre kerül az úgynevezett békéltetési mechanizmus. A közösségi, illetve a nemzeti értékhatár feletti közbeszerzéseknél a békéltetés a döntőbizot tság eljárását előzi meg, igénybevétele önkéntes. Arra irányul, hogy a
