Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 16 (86. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2002. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - KÉKESI TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója:
359 romló gazdasági GDPnövekedési adatot is csak 3,3 százalékra tudta az év végére hozni. Év közben egyébké nt ennek trendje változott, hiszen az első hat hónapban érzékelhető csökkenés év közepétől megváltozva egy növekedést eredményezett év végéig, ami összességében így hozta ki a 3,3 százalékot. Megjegyzendő itt, hogy sajnálatos, hogy az elmúlt időszak, így a 2002es esztendő sem adott lehetőséget arra, hogy a különféle feszültségek, a különféle állami reformok - egészségügyi, közigazgatási, haderőreform - akkor, amikor megfelelő GDPnövekedés állt az ország számára rendelkezésre, nem indulhattak meg, és most olyan időszakban, amikor egy általános világgazdasági pangás tanúi, illetve részesei vagyunk, kell ugyanezeket a folyamatokat továbbvinni. A költségvetés év végére mintegy 1500 milliárd forintos összegben produkált hiányt, ami - mint már hallottuk az expoz éban - 9,2 százalékos hiányt eredményezett, bár - és akkor megint csak visszaidézném - ennek jelentős része, mintegy 3 százaléka az egyszeri tényezők hatása, és a 6,2 százalék, ami a folyamatosan jelen lévő tényezők hatása, szintén csak mintegy 1 százalékp onttal második, és 5,2 százalékpont, ami az előző kormányzati ciklus intézkedéseihez köthető. Az ország adósságállománya 9224 milliárdra nőtt, ez 54,3 százaléka a GDPnek, és bár nem örülünk ennek a korábbi időszakhoz viszonyítva emelkedő számnak, de azért megnyugtató, hogy még mindig jelentős mértékben alatta marad az erre az értékre vonatkozó maastrichti kritériumnak. (10.40) A költségvetési bizottság feladata a Házszabály alapján, hogy mind a többségi, mind a kisebbségi álláspontokat az Országgyűlés bizo ttságai részéről összegezze. Áttekintve a többi bizottság véleményét megállapítható, hogy fő tendenciájában, lényeges megállapításaiban egyező a költségvetési bizottság többségi álláspontjával. Ugyanakkor néhány tételt, melyet ők maguk saját szakterületükö n lényegesnek tartanak, szeretnék összegezni, illetve kiemelni. Az oktatási bizottság elégedetten vette tudomásul, hogy éppen abban a szektorban, ami a jövőbe való befektetés leglényegesebb területének nevezhető, lényeges költségemelkedés realizálódott. Ez 16 százalék a terület egészére vonatkoztatva, a személyi jellegű juttatások területén pedig 23 százalék, ami jellemzi azt a dinamizmust, ami szükséges az ország egésze számára a fejlődés tekintetében. Az önkormányzati bizottság kiemelésre fontos szempontn ak tartotta azt a szektornak állandó problémát jelentő gondot, hogy folyamatosan nincs összhangban a feladat, illetve a forrás ezen a területen. Az önkormányzatok 47,6 százaléka szorul valamilyen kiegészítő támogatásra, illetve szorult 2002ben. Megjegyzen dőnek tartotta még, hogy romlott a cél- és címzett előirányzatokhoz mint támogatásokhoz a törvényi feltételek teljesítésében érzékelhető megfelelés. A rendészeti bizottság a rendőrség saját bevételeivel kapcsolatban é szlelte, hogy ennek csökkenő a mértéke. Ez mindenképpen abból a szempontból jelentős, hogy egy ilyen fontos területét az államigazgatásnak, az államháztartásnak a jövőben sem - és lám, már a 2002. évben sem - terheljük olyan kényszerekkel, olyan sajátbevét elelőállítási kötelezettségekkel, amelyek elvonják a figyelmüket azokról a feladatokról, amik egyébként költségvetési pénzekből kell hogy megvalósuljanak. A szociális bizottság a jóléti kiadások 11,5 százalékkal való emelkedését tartotta kiemelésre méltón ak. Ez a GDPhez viszonyított arányban egy 1,5 százalékos növekedést, 28,5ről 30 százalékra történő emelkedést jelent, ami jól jelzi a második időszakban, a második félévben a kormányzat idevonatkozó viszonyát. A megosztás kedvéért azért jelzem, hogy az e lső félév mintegy 15 százalékos, a második félév mintegy 85 százalékos szerepet vállalt ebben az emelkedésben, és a szociális és jóléti támogatások 3738 százalékkal emelkedtek az év egészére vonatkoztatva. A területfejlesztési bizottság kedvező jeleket és zlelt a területi egyenlőtlenségek tekintetében megtett intézkedések hatására, ugyanakkor először észlelte, hogy deficitessé vált az önkormányzati szektor.
