Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 18 (108. szám) - Az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
3567 tulaj donában lévő vagy tulajdonába kerülő üzletrészt pedig haladéktalanul köteles bevonni az értékpapírok megsemmisítésére vonatkozó jogszabály szerint.” Vagyis a bekezdésből a kormány által beterjesztett módosítás 2. §a kiveszi azt a szigorítást, hogy csak 20 06. december 31éig működhetnek a régi típusú szövetkezetek. Ezt a részletes indoklásban a következőképpen indokolják: „A meglévő szövetkezetek számára 2006. december 31. napjáig adott haladékot az új szövetkezeti törvény arra, hogy alapszabályukat a megvá ltoztatott normákhoz igazítsák, ennek során a korábbi üzletrésztőkét a részjegyzőke részeként mutassák ki, vásárolják meg a kívülálló üzletrésztulajdonosok üzletrészét és azt vonják be. Az a szövetkezet, amelyik az öt év leteltéig nem módosítja ennek megf elelően az alapszabályt, jogutód nélkül megszűnik a törvény erejénél fogva.” Ezzel a módosítással az üzletrészek továbbra is fennmaradhatnak, annak ellenére, hogy Medgyessy Péter „Egyetértésben a nemzettel” című választási szóróanyagában, a „Virágzó mezőga zdaságot teremtünk” című részben ez olvasható: „Megkülönböztetés nélkül megvásároljuk az alanyi jogú üzletrésztulajdonosok üzletrészét, orvosoljuk az elmúlt években elkövetett súlyos igazságtalanságokat.” Most nem térek ki arra, hogy egy vásárlásnak által ában az eladó szándékával is egybe kell esnie, és arra sem, hogy a mezőgazdaság manapság nem éppen virágzó, viszont érdekes módon, ha a választási ígéretek betartását csak 2006 tavaszán lehet számon kérni, akkor is bőségesen elegendő a 2006. december 31éi g szóló, régi típusú szövetkezetekre vonatkozó haladék. Ezért is javasoltam a törvénymódosítás 2. §ának elhagyását, vagyis talán újból a sorok között kell olvasnunk, éppen ezzel a törvénymódosítással adják tudtunkra, hogy mégsem rendezik az üzletrésztulaj donokat. Egyébként a rendezésről másfél éve valóban nem hallottunk semmit. A törvénymódosítás 3. §ának (3) bekezdésében ez áll: „E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az új szövetkezeti törvény 89. §ának (4), (5) bekezdése, valamint a 94. §ának (2) be kezdése hatályát veszti.” Nézzük, mik is voltak ezekben a bekezdésekben! A 89. § (4) bekezdésében: „Az a szövetkezet, amely a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártáig alapszabályát a (2) bekezdésben foglaltak szerint nem módosítja vagy gazdasági tá rsasággá át nem alakul, jogutód nélkül megszűnik.” Az (5) bekezdésben pedig ez volt: „Felhatalmazást kap a kormány, hogy a (2), (3) bekezdésben végrehajtásának egyes kérdéseit rendeletben szabályozza.” A hatályukat vesztő rendelkezések között volt a 94. § (2) bekezdése, amelyben az állt: „Az e törvény hatálybalépését követő ötödik naptári év végével hatályát veszti az Fvt., valamint az azt módosító 1994. évi XLIV. törvény, az 1994. évi C. törvény, az 1996. évi XXXII. törvény, továbbá a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 237. §a, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 311. §a és a 320. §ának m) pontja.” Idézek a részleges átalakulással érintett szövetkezet eszközei, kötelezettségei átértékelésérő l szóló 2/2003. számú polgári jogegységi határozatból: „A részleges átalakulás jogintézményét az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény, illetve a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi törvény nem ismeri. Ez utóbbi ténynek azért van kiemelt je lentősége, mert az Szvt. 88. §ának rendelkezése értelmében a szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulására, az Szvt.ben található speciális rendelkezéseken túlmenően a Gt. szabályai is megfelelően alkalmazandók. A számvitelről szóló 1991. évi XV III. törvény, illetve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a részleges átalakulást mint a szervezeti formaváltás egyik esetét, az átalakulási vagyonmérleg, vagyonleltár és a tervezetei elkészítésével összefüggésben külön nem nevesíti.” Vagyis úgy érze m, hogy a szóban forgó törvénymódosítással visszacsempészik azt a részleges átalakulási formát, amelyet annak idején részeges átalakulási formának csúfoltak vidéken. Ez ugyanis arról szólt, hogy az átalakulás során az üzletrészüket gazdasági társaságba átv ivők a szövetkezetben megmaradhattak tagként. Így ők dönthettek azoknak az üzletrészeknek a sorsáról is,
