Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 16 (86. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2002. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
356 feltárták, hogy a kö ltségvetést így elhagyó pénzeszközök hasznosításának minisztériumi ellenőrzése nem az átadott közpénzek súlyának megfelelő. A fejlett országokban mindinkább jellemzővé válik, hogy egyre több az érintkezési pont a közszféra és a versenyszféra között. A reál gazdaságban kooperáció és kölcsönös egymásra utaltság bontakozott ki, ami együtt jár azzal, hogy megváltozik a közpénzek mozgásának útvonala. A minisztériumok - összefüggésben az államháztartás modernizációjával, a költségvetési szolgáltatások államháztart áson kívüli szervezetek általi megvalósításával - egyre több alkalommal adnak át költségvetési pénzeszközöket gazdasági szervezetek, közhasznú társaságok bankszámláira. Ellenőrzési tapasztalataink azt támasztják alá, hogy e szervezetek folyamatos feladatel látásához gyakran csak az átadott források töredéke szükséges a tárgyévben vagy az azt követő évben. A társaságok az így keletkezett, úgymond, szabad pénzeszközeikből rendszeres kamatjövedelemhez jutnak, hiszen a rájuk bízott közpénzeket a gazdasági társas ágokról szóló törvény jelenlegi előírásai alapján kötetlenül, az általuk legkedvezőbb hasznosítási módnak megfelelően fektethetik be. Mivel a finanszírozás nem igazodik a feladatok teljesítéséhez, ezért az így elért kamatjövedelem akár burkolt, s nem szánd ékolt állami támogatásként is felfogható. A költségvetés szempontjából ez a gyakorlat a jelenlegi helyzetben különösen kockázatos; a tapasztalt szabályozási és finanszírozási gyakorlat mellett kialakult visszás helyzetben már az is kedvezőnek tekinthető, h a a költségvetésből átadott milliárdokat a gazdálkodó szervezetek évekig csak bankszámláikon pihentetik, és nem végeznek velük nagykockázatú befektetéseket. Tájékoztatom önöket, hogy az üvegzsebprogram lehetőségeit kihasználva az Állami Számvevőszék a jövő ben fokozott súlyt fektet a versenyszférába kihelyezett pénzeszközök hasznosításának ellenőrzésére, a rendszerbeli és szabályozási ellentmondások feltérképezésére. Tisztelt Országgyűlés! Ezúton is az önök szíves figyelmébe ajánlom, hogy évről évre jeleztün k néhány jogbiztonságot is sértő - nevezzük így - sajátos jogtechnikai megoldást. Ezek jellemzően éppen a zárszámadási törvényekben jelennek meg. Miért neveztem ezeket jobb híján sajátos megoldásoknak? Azért, mert az államháztartási gazdálkodás legfontosab b elveit és szabályait előíró törvénynek, az államháztartási törvénynek ilyen vagy olyan okokból gyakorlatilag a figyelmen kívül hagyását, vagy - legyünk bátrak kimondani - éppenséggel tudatos megkerülését jelentik. Közelebbről és konkrétabban a visszatérő en megvalósuló adósságátvállalásokra, adósságelengedésekre, a befizetések elengedésére, illetve egyegy esetben a pótköltségvetés benyújtásának elmaradására gondolok. Az államháztartás alaptörvényében, az államháztartási törvényben korántsem véletlenül sze repelnek ezek az, úgymond, fékek. S ha ez így van, akkor a vázolt gyakorlat - ne vegyék rossz néven - rossz irányba mutat. A szóban forgó sajátos jogtechnikai megoldásokkal a mindenkori kormányok s előterjesztéseik nyomán végső soron az Országgyűlés jóváha gyásával akarvaakaratlanul szabad út nyílik a hiány növelésére. Jelentésünk lezárásakor még nem állt rendelkezésünkre az önök előtt levő teljes törvényjavaslat. Ezért külön levélben kellett a kormány, az Országgyűlés vezetőihez és a parlamenti bizottságok elnökeihez fordulnom, mert a normaszövegben találhatók olyan előírások, amelyek tartalmával az Állami Számvevőszék - felállításánál fogva - nem érthet egyet. Mégpedig azért, mert törvényerőre emelkedésük a költségvetési fegyelem fellazulását jelentené, am i merőben ellentétes mindazokkal az erőfeszítésekkel, amelyek az államháztartás működésének korszerűsítésére, az átláthatóság és az elszámoltathatóság megerősítésére irányulnak. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Úgy vélem, mindent egybevetve g azdag tapasztalatokat hozott a 2002es év. Jelentésünk az eddigieknél jóval részletesebb kritikai képet ad az elmúlt évi költségvetés végrehajtásáról. Emellett a zárszámadás körében a legfontosabb, zömében évek óta jellemző, általánosítható tanulságokra is ráirányítja a figyelmet. Ily módon, úgy gondolom, munkánk egyre jobban igazodik az Országgyűlés által elfogadott és megfogalmazott elvárásokhoz. Éltünk az Országgyűlés által biztosított lehetőséggel, és remélem, európai igényességű, korszerű
