Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 18 (108. szám) - A befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - MOLNÁR LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3549 Az elmúlt időszakban történt, a felügy elet tevékenységét is érintő társadalmi esemény, amely középpontba állította a vizsgálódást a pénzügyi szféra prudens működése vonatkozásában: gondolok itt a brókerbotrányként elhíresült eseményekre és a jelenleg kibontakozás alatt lévő ingatlanbefektetési szövetkezeteknek befizető és pénzüket egyelőre vissza nem kapó kisbefektetők tragédiájára. A problémák vizsgálata arra az eredményre vezetett, hogy a pénzügyi rendszer biztonságos működése, az ügyfelek érdekeinek védelme több ponton megköveteli a hatályos jogszabályok felülvizsgálatát. Az ellenőrzési rendszer hatékony, óvatos és szakszerű továbbfejlesztésével, saját ellenőrzési mechanizmusának is önjáróvá tételével úgy kell működjön, hogy ne személyektől függően, hanem az előre lefektetett szabályok szerin t működjön. Emlékezetes, hogy a PSZÁFról szóló törvény 2000. április 1jén lépett hatályba. Első engedélyeinek egyikével, a III/7304111/2002. (IV. 4.) számon engedélyezi a K&H Equities Rt. és a K&H Bank Rt. közötti részleges ügyfélállományátruházási sze rződést. A hírek szerint a vizsgálat tárgyává tett cselekmények már a kirobbanást megelőzően két évvel történtek; ezek elsősorban sajtóértesülések. Azt gondolom, nem történhet meg még egyszer, hogy a brókerbotrányhoz hasonló eset előforduljon Magyarországo n. Ez véleményem szerint elkerülhető lett volna, ha az átfogó felügyeleti ellenőrzések után kellő, szigorú célvizsgálatot végeznek. A másik nagy terület a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársasághoz kapcsolódik. Itt az üzletrészátruházás kérdésköre merült fel. Emlékezetes a 12 állami gazdaság ügye, amelyeket az előző kormány 2000es kormányhatározattal - tehát nem jogszabállyal - hozzásegített hozzájuk közel álló személyeknek. Megjegyzem: a Fejlesztési Bank 2002ig hatalmas, mintegy 135 milliárd forintos v eszteséget halmozott fel. Hogyan történhetett ez? A Felügyelet független a vizsgálati programjának kialakításában, ennek megfelelően él, élhet az utóellenőrzési tervének meghatározásában. Kérdezzük, hogy miért nem emelte fel szavát, miért nem vette vizsgá lati programjába a Magyar Fejlesztési Bank Rt. közvagyonnal történő óvatos gazdálkodását. Vagy miért nem emelt szót a 12 állami gazdaság szabálytalan üzletrészátruházásánál? Függetlensége révén erre joga lett volna. Igen, hibázott a felügyelet többször is , és rossz ellenőrzési gyakorlatot folytatott, és hogy ezt ne tehesse meg - hiszen itt nem egyegy személy felelősségéről, hanem több millió betétes védelméről van szó , a rendszerbe a betétesek és befektetők védelme érdekében garanciális elemeket kell be építeni. A PSZÁF hatásköre kiterjed a teljes pénzügyi szektor szervezeti rendszerére, az egyes egységek működésére és személyi összetételére. Most nézzük meg közigazgatásilag, mi is a felügyelet. „A kormány irányítása alatt működő országos hatáskörű köziga zgatási szerv, felügyeletét a pénzügyminiszter látja el.” - ez a törvény hatályos szövege. Az ezt megelőzően létező Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet szó szerint a kormány felügyelete alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv. Nem nagy az elté rés, az alábbiakban elmondottak azonban nagyon lényegesen befolyásolták a szervezet tevékenységét és jogi jellegét. A 2000. április 1jétől hatályos törvény a célrendszerébe beemeli a jogelődök célrendszerét, hatáskörét, azonban a 4. §t kiegészíti azzal, hogy „közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye”. Ez a 2000. évtől, a hatályos PSZÁFtörvénytől van így. Az előző tíz évben megvolt a közigazgatási rendszeri fellebbezési lehetőség. Számomra ez az alapvető probléma, é s ez indokolja azt, hogy a szervezeti rend átalakítását támogatom, azzal a nem lényegtelen kitétellel, hogy teremtsük meg a felszólamlás lehetőségét közigazgatási eljárás keretében is, amelynek halasztó hatálya van, ne csak a bírói felülvizsgálatot tegyük lehetővé, ami nem eredményez ilyet. Egyébként ma Magyarországon az összes közigazgatási szerv az 1957. évi IV. törvény szerinti eljárási kódex alapján működik, és mivel ez a javaslat személyes javaslat volt, erre vonatkozóan a
