Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 18 (108. szám) - A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának fejlesztéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BABÁK MIHÁLY (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz):
3496 mely beruházásba kívánja ezt bevonni. Azt hiszem, itt teljesen jogosan aggódnak az ellenzéki képviselők, hogy amennyiben ez a t echnika mégis előtérbe kerül, akkor egyrészt nem lesz átlátható és elválasztható az állami pénz a magántőkepénztől, és különösen nem lesz majd ellenőrizhető, mert ez jogi kibúvóra ad lehetőséget. Tisztelt Ház! Szeretnék kitérni az 5. § (3) bekezdésére, ame ly azt tartalmazza, hogy az előző bekezdésben megjelölt tanulmány és dokumentáció előkészítése során a tervező a környezetvédelmi hatósággal, az érintett szakhatóságokkal és a helyi önkormányzatokkal kapcsolatot tart. Ez a kapcsolattartás nagyon slendrián kifejezés egy törvény szövegében. Úgy gondolom, ezt mindenképpen egyértelműsíteni kellene. Ki kell fejteni, hogy ez a kapcsolattartás egyoldalú kapcsolattartást vagy kétoldalú kapcsolattartást jelent, és amennyiben az önkormányzatoknak vagy az érintett sza khatóságnak érdemi kifogása van, akkor ezt milyen súllyal fogja majd az engedélyezési eljárás során a hatóság figyelembe venni. Ez ebből a törvényszövegből egyáltalán nem derül ki, éppen ezért ezt mindenképpen pontosítani szükséges. Ugyancsak ezen szakasz (4) bekezdése tartalmazza a lakossági fórumok tartásának a kötelezettségét. Itt megint csak nem derül ki, hogy a lakossági fórumokon akár a lakosság részéről vagy a civil szervezetek részéről megfogalmazott aggályok, észrevételek, javaslatok milyen súllyal kerülnek majd figyelembevételre az engedélyezési eljárás során. A következő problémásnak ítélt rész a 8. §, amely a bíróságoknak ad feladatot. Nos, tisztelt Ház, itt a törvény azt írja elő - legalábbis a törvényalkotó szándéka szerint , hogy a kisajátítá si határozat bírósági felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 20. fejezetének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni - az a) pontban említi , hogy a bíróságnak a keresetlevél beérkezését követő 45 napon be lül tárgyalást kell tartania. Tisztelt Ház! Itt teljesen jogosan állhatunk meg és kérdezhetjük meg, mi történik akkor, ha, mondjuk, egy Budapest környéki, nadrágszíjparcellákkal szabdalt területrészen kívánják a nyomvonalat kialakítani. Ott akár tö bb száz vagy több ezer ingatlantulajdonos fordulhat a bírósághoz, és el nem tudom képzelni, tisztelt Ház, azt a bíróságot, amely ezt a problémahalmazt 45 napon belül útjára tudja indítani, és különösen nem tudom elképzelni azt, amit a b) pont említ, hogy h árom hónapon belül ezeket a tárgyalásokat, a bírósági szakaszt be kell fejezni. Tisztelt Ház! Úgy gondolom, ez nem életszerű. A kormány ezeket a kérdéseket - persze, a szándékot ismerjük - nem vette kellőképpen figyelembe. Ami számomra rendkívül nagy fejtö rést okoz, tisztelt Ház, az a 10. § (1) bekezdése. Mit mond ez a bekezdés? Ez így szól: “A környezetvédelmi hatóság mind a hatósági, mind a szakhatósági állásfoglalásának kialakítása előtt az útépítés közérdekűségére, a környezet- és természetvédelmi érdek ekre - és most jön a különös része , valamint az úthasználat előre jelzett gazdasági és társadalmi hatására is figyelemmel - ez rendkívül furcsa - egységes álláspontot és megoldási javaslatot ad a tervezéshez.” Tisztában vagyunke mi azzal, tisztelt Ház, hogy mit kívánunk a környezetvédelmi hatóság vállára tenni? Vajon ez a hatóság képes az úthasználat gazdaságossági és társadalmi hatását figyelembe venni és elemezni? Úgy gondolom, ez egyáltalán nem életszerű, és egy olyan feladatot kívánunk ennek a hatósá gnak a nyakába varrni, amellyel nem tud megbirkózni, nem tartozik a hatáskörébe, és nem tartozik a feladatkörébe. Ilyen szakembergárdával egyetlenegy környezetvédelmi hatóság sem rendelkezik. Tisztelt Ház! A további aggályokra okot adó rész az itt is már s okat előráncigált, előcitált mellékletből származik. Igaz az a megállapítás, amelyet Mádi László képviselőtársam mondott, hogy ez bizony nagyon súlyos visszalépést jelent nemcsak önmagukhoz, a szocialista választási programhoz, nemcsak a kormányprogramban, ebben a bizonyos H/19. számú iratban megfogalmazottakhoz képest, hanem az Orbánkormány vállalásaihoz képest is. Ezek közül csak néhányra szeretném felhívni a figyelmet.
