Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 18 (108. szám) - A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának fejlesztéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - SZALAY GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3388 kilométeren elhúzódó, több ezer kistulajdonoss al való egyeztetés és tárgyalás, akiknek ez az egyetlen féltett kincse, amihez ragaszkodik. Érdekesnek és jó célnak tartom, hogy a 30 napos, 60 napos hatósági határidőket leszorítsuk 15 napra. De gondolom én, ehhez más törvényeket és jogszabályokat is módo sítani kell, ebben a sima feles törvényben egyszerűen, lazán kijelenteni, hogy 30 nap helyett legyen 15 nap ott, ahol a két miniszter így dönt, ez rendkívül veszélyes. Hol vannak a civil szervezetek, NGOk, amelyeket sikerült önálló ügyfélként, véleményalk otóként az elmúlt ciklusban nekünk, többeknek törvényi úton felhatalmazni? Tisztelt Miniszter Úr! A FideszMagyar Polgári Szövetség mindazon képviselője a céllal egyetért, aki szeretné, ha az autópályák, gyorsforgalmi utak építése felgyorsulna. Azokat a mó dosító javaslatokat, amelyeket teszünk mind a négy területen, mind a környezet- és természetvédelem területén, mind pedig a közérdekű kisajátítás területén, mind a táblázatban, azért tesszük, hogy egy elfogadható törvény szülessen meg. Olyan törvény, amely valóban európai szintű. Igyekszünk a javaslatainknál kitérni arra is, hogy a környező országokkal, így például Erdéllyel, Horvátországgal, Szlovéniával meglevő gyorsforgalmi úthálózati kapcsolataink az európai érdekeknek megfelelően alakuljanak, és ne más politikai erőknek. Arra kérjük tisztelettel a miniszter urat is és az előterjesztőt is, hogy fokozottabban nagyobb figyelmet fordítson a meglevő úthálózat fenntartására. Az ugrásszerűen megnőtt közlekedési balesetek (Az elnök a csengő megkocogtatásával je lzi az idő leteltét.) azt mutatják, hogy kevés a pénz a fenntartásra. Befejezésül: akkor tudjuk ezt a törvényt elfogadni, ha a cél nem szentesíti az eszközt. Tegyünk meg mindent ennek érdekében! Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzé ki padsorokban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Megadom a szót Szalay Gábor képviselő úrnak, aki az SZDSZ képviselőcsoportja nevében kíván felszólalni. SZALAY GÁBOR , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim ! Hazánk gyorsforgalmi úthálózatának fejlesztéséről még soha eddig törvény nem rendelkezett, így aztán régóta és sokszorosan indokolt, hiányt pótló törvényalkotáshoz kezdünk most hozzá. Különösképpen indokolt végre törvény útján rendelkezni a gazdaságunk h elyzetét alapvetően befolyásoló, sőt, mondhatni, meghatározó autópálya- és autóútépítésekről, hiszen ennek híján az elmúlt évtizedekben a fejlesztések ötletszerűen, költségvetési maradékelv alapján finanszírozottan és aktuális politikai meggondolásoknak a lávetetten történtek. Az eredmény pedig - tudjuk - siralmas. Magyarország jelenleg összesen 633 kilométer gyorsforgalmi közúthálózattal rendelkezik, ami 6,8 kilométer/ezer négyzetkilométer hálózatsűrűséget jelent, vagyis az Európai Unió 15 jelenlegi tagáll ama hasonló átlagmutatójának körülbelül 40 százalékát. Ott ugyanis 17 kilométer autópálya jut ezer négyzetkilométerre. S mindez akkor, amikor mindannyian jól tudjuk, hogy gazdaságunk fejlődésének alapja - mint ahogy az itt már eddig is többször elhangzott - az infrastruktúra, és azon belül is a közúti hálózhatok, de különösképpen a gyorsforgalmi úthálózatok fejlesztésének kérdése. Nem véletlen, hogy a hazánkba települt külföldi tőke 60 százaléka az M1es és az M7es környékén települt le, vagyis a Győr, Tat abánya, Budapest, Székesfehérvár vonal mentén. Nyilvánvaló tehát az összefüggés a közúthálózat fejlettsége és a regionális gazdaság fejlődése között. Az autópálya, autóútfejlesztésére, de általában a közútfejlesztésre fordított pénzek multiplikátor hatás a elvitathatatlan. Az európai átlagot jelentősen meghaladó magyarországi területi különbözőségek csökkentésének nincs hatásosabb eszköze, mint a közúti, de különösképpen a gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztése. Ehhez a mindenki által ismert igazsághoz kép est bizony rossz helyzetben vagyunk, hiszen közúthálózatunk fejlettsége legalább hat szempontból elmarad az elvárthoz, az elvárhatóhoz képest.
