Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 17 (107. szám) - A társasházakról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz):
3333 Úgy gondolom, hogy a módosító indítványok tehát alapvetően két elvi sémát érintenek. Azt javaslom, hogy az előterjesztő is gon dolja át ezeket az indítványokat, és képviselőtársaim is támogassák. Azt tudom jelezni, hogy én magam is szeretnék olyan módosító és kapcsolódó módosító indítványokat e tárgyban támogatni, amelyek ennek a konszenzuskényszernek az oldására törekszenek. Kösz önöm a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban. - Pettkó András tapsol.) ELNÖK (Harrach Péter) : Ahogy említettem, a másik írásban előre jelentkezett, de géphibával küszködő képviselőtársunk, Lengyel Zoltán, neki adom meg a szót. LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz) : Kös zönöm a szót, elnök úr. Kapcsolódnék az előttem szóló Kékesi Tiborhoz, és szóvá tenném azt a módosítómat, amelyik... - volt olyan bizottság, amelyiknél az egyharmadot sem kapta meg. A társasházak esetében számtalan esetben találkozunk azzal a problémával, hogy az épületnek valamilyen szerkezeti része nem a társasházközösségé. A fővárosban nagyon sok helyen a társasházzá alakult bérházak padlástere nem került az új tulajdonosok tulajdonába, hanem az önkormányzat tartotta ezeket meg. Ez a törvényjavaslat nem tartalmaz semmiféle rendelkezést erre az esetre. Nagyon fontos lenne, ha egzakt módon meg tudnánk határozni azt, hogy a társasháznak mely része kinek a kötelezettsége alá tartozik. Úgy gondolom, hogy egy társasházban lakó, egy társasházban tulajdonrésszel rendelkező joggal elvárhatja azt, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő padlástér után az önkormányzatok is fizessék meg a közös költséget, az önkormányzatok is legyenek aktív résztvevői annak az épületnek, és természetesen vállalják a rájuk eső anyagi kö vetkezményeket is. Nem tartom igazságosnak azt, hogy bizonyos esetekben hozzájuthattak a tetőtérhez, a padláshoz az épületben lakók, bizonyos esetben nem, és ez a törvény ezt a hátrányt konzerválja. Azért is lenne érdemes foglalkozni a törvényben a későbbi ekben a módosítással vagy a beadott módosító javaslatok támogatásával ezzel a kérdéssel, mert számtalan esetben van már folyamatban per a társasházi közösségek részéről az épület szerkezeti eleméhez tartozó rész tulajdonlása tárgyában. Ehhez kapcsolódik eg yébként a 14., a 19. és a 43. módosító javaslatom, mert három helyen kellett a törvény szövegét módosítani ahhoz, hogy ezt a fogalomrendszert keresztül lehessen rajta vezetni. Nagyon kérem a kormánypárti képviselőtársaimat is, hogy gondoljuk át még egyszer ezt a kérdést. Nem zárkózom el attól sem, hogy egy négypárti módosítót adjunk be annak érdekében, hogy társasházban élő emberek közül senki ne kerülhessen hátrányba. Nagyon fontosnak tartottam, és adtam be módosító javaslatot az szmszszel kapcsolatosan, amikor is a közgyűlés összehívását kell szabályozni. Úgy gondolom, hogy egy békés egymás mellett éléshez, egy társasházi közösség gördülékeny életéhez hozzátartozik az, hogy bizonyos lényeges dolgokat pontosan le kell szabályozni annak érdekében, hogy ez a működés során ne okozzon feszültséget, ne adjon okot különböző kibúvókra. Minekutána a társasház életét a közgyűlésen döntik el, határozzuk meg a törvényben pontosan azt, hogy az szmsz miképpen rendelkezzen a közgyűlés összehívásáról. (23.10) Fontos garan ciális jellegű rendelkezés lenne megítélésem szerint, hogy a szervezeti és működési szabályzat a közgyűlés összehívásának módját is tartalmazza. Ugyanez vonatkozik az én értékrendem szerint a 164. sorszám alatt szereplő módosító javaslatomra, amikor is a k özgyűlés résztvevőinek tájékoztatása érdekében célszerű lenne a tulajdonostársak jogainak legteljesebb körű ismertetése, és ez elengedhetetlen feltétele a sikeresen és harmonikusan működő társasházaknak. Határozzuk meg a közgyűlés pontos helyét, időpontját , a határozatképességre vonatkozó szabályokat írjuk bele, amit egyébként a javaslatom szerint az szmsz
