Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 17 (107. szám) - A Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. JUHOS KATALIN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3300 Összességében elmondható, hogy a javasolt normatív eljárások áttekinthetőek, alkalmazásukkal a forrásmegosztásból való részesedés egyértelmű lesz, és a stab il viszonyok segítik az érintett kerületi önkormányzatok és a főváros mindennapi életét. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) (20.30) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Megadom a szót Juhos Katalin képviselő asszonynak, aki a Fidesz képviselőcsoportja nevében kíván felszólalni. Önt illeti a szó. DR. JUHOS KATALIN , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársak! Való ban egy nagyon fontos törvénytervezet fekszik előttünk, nemcsak Budapest szempontjából, hanem szerintem minden magyar állampolgár szempontjából, az ország fővárosa szempontjából. Másrészt pedig egy fontos törvény, hiszen az elosztandó pénzek, amiről szól, nagyon nagy tételt tesznek ki, több száz milliárd forintot. Az előttem szóló polgármester úr ugyanazt a passzust választotta a törvénytervezet indokolásából, amelyet én magam is szeretnék itt idézni, mert annak idején és most is őszintén szerettem volna ez zel a passzussal, ezzel a mondattal egyetérteni, miszerint “a javasolt normatív eljárások áttekinthetőek, alkalmazásukkal a forrásmegosztásból való részesedés kiszámíthatóvá válik, és stabil viszonyok segítik az önkormányzatok sok területen szükséges együt tműködését”. Ám amikor elolvastam ezt a törvénytervezetet, rájöttem, hogy mindennek pont az ellenkezője igaz, és teljesen más jelzők jutottak eszembe erről a törvénytervezetről. Általánosságban, amikor először olvastam, talán durvának hangzó kifejezések já rtak az agyamban, hogy pilótajáték, gyáva félmegoldás, áttekinthetetlen, sőt erkölcstelen a budapesti polgárokkal szemben, míg azután a részletekben elmerülve valamivel talán finomabb, de semmivel sem kevésbé súlyos megállapításokra jutottam, miszerint enn ek a törvénytervezetnek több passzusa értelmezhetetlen, rengeteg része végrehajthatatlan, több pontján törvényellenes, sőt néhány pontjában akár az alkotmányba is ütközik. Önök is emlékeznek rá, többen említették is azt a tavaly év végi vitát, amikor az ön kormányzati törvény módosításáról beszélgettünk, és itt, a parlamentben döntöttünk közösen úgy, hogy a forrásmegosztás szabályait törvényben fogjuk szabályozni. Akkor a FideszMagyar Polgári Szövetség és én magam is több elvárást fogalmaztunk meg, és ezeke t az elvárásainkat szerettük volna viszontlátni ebben a törvénytervezetben. Szerettük volna végre, hogy a főpolgármesteri pilótajáték helyett végre valahára legyenek racionális és okos gazdálkodási szabályok, hogy a budapesti polgárok az adott lehetőségeke n belül természetesen mindannyian nyertesei legyenek a fővárosi forrásmegosztásnak. Elvárásunk volt, hogy megragadjuk közösen ezt a lehetőséget, azt a lehetőséget, amelyik most adott lett volna, hogy a fővárosi finanszírozási rendszert akár teljesen újrago ndoljuk, széles körű egyeztetéssel a pártok, a polgármesterek, a képviselőtestületek, a főváros között. Elvárásunk lett volna, hogy a költségvetési leépítés, a normatív támogatások csökkenése mellett legalább ne legyen a jogalkotási színvonal és a jogbizt onság is leépítve. Sajnos, ez a törvénytervezet ezeket a fontos elveket is megsérti. Valódi, mély, komoly elvárásunk lett volna, hogy a források Budapest főváros és a kerületek között igazságosan legyenek elosztva, és se a főváros, se a kerületek, se külön , se együtt ne legyenek előnyben. De ez a tervezet fővárospárti, s nem véletlenül, hiszen ahogyan ezt a bizottságban is elmondtam, és önök is pontosan tudják, ezt a tervezetet az eddigi forrásmegosztási rendelet beemelésével alkották, és nem a Belügyminisz térium egyébként felkészült és precíz köztisztviselői készítették. Ismerve a pénzek, a bevételek, a források szűkösségét, elvárnánk, hogy a budapesti embereknek, a polgároknak legalább ne legyen rosszabb egy új törvény, egy új jogszabály miatt. Ezek voltak az elvárásaink.