Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 17 (107. szám) - A Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES, az önkormányzati bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3296 ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Szintén ötperces időkeretben megadom a szót Kosztolányi Dénes képviselő úrnak, aki a bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt ismertet i. DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES , az önkormányzati bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Mint az önkormányzati bizottság kisebbségi véleményének előadója, sajnos a bőség zavará val küszködöm, mert a bizottsági ülésen tulajdonképpen a törvény elfogadása, támogatása mellett szinte alig hangzott el észrevétel. Abban értettünk egyet - miután az Alkotmánybíróság szólította föl az Országgyűlést arra, hogy ezt a mulasztásos törvénysérté st számolja föl , hogy az általános vita megtörténjék most, a parlamentben. A bizottságban számtalan kérdés és igen sok vélemény hangzott el. Jellemző a bizottságunk munkájára, hogy igen sok polgármester keresi föl, de rendszeresen részt vesznek olyan ors zággyűlési képviselők is a bizottság munkájában, akik egyébként nem tagjai a bizottságnak, úgyhogy a mostani kisebbségi véleményben az ő véleményüket - többek között dr. Juhos Katalinét és Pettkó Andrásét - is el fogom mondani. Azokat a kérdéseket hozom mo st a plénum elé, amelyek több képviselő szájából elhangzottak, sőt az Állami Számvevőszék tette föl az előterjesztéssel kapcsolatosan ugyanazt a kérdést. S most csak azokat a véleményeket szeretném ismertetni - mert az öt perc ehhez kevés , amiben igen na gy egyetértés volt a törvény problémáival kapcsolatosan. Első kérdésként az merült fel, hogy a törvényjavaslat miért tartja fönn és miért kényszeríti az önkormányzatokat arra, hogy egy év során kétszer is költségvetést terjesszenek elő, és teszi ezt a hatá ridejének helytelen megválasztásával. A javaslat szerint a 2004. évi forrásmegosztási rendelet tervezetét 2004. február 15éig kell a fővárosi közgyűlés részére benyújtani, és február 28áig kell elfogadni. Ez a fenti rendelkezés ugyan megfelel az államház tartási törvény 71. § (1) bekezdésének, ebben az esetben azonban az önkormányzat késedelembe esik - mind a 23 , hiszen a forrásmegosztás számainak ismerete nélkül a kerületi önkormányzati költségvetést ugyanerre a határidőre nem tudják benyújtani a képvis előtestületek számára. Ez csak úgy hidalható át, hogy folyosói pletykákon keresztül kapnak a kerületek arról információt, hogy körülbelül a forrásmegosztás számai mik lesznek, és szinte bele van kódolva a rendszerbe az - helytelenül és törvénysértő módon, immár törvényi szintre emelve , hogy kénytelenek új, pótköltségvetést előterjeszteni. A második kérdéskör akörül merült fel, hogy vajon fel tudjae oldani ez a mostani forrásszabályozási törvény azt az anomáliát, miszerint az önkormányzatok egy része bec sült értéken, a másik része pedig piaci értéken tartja nyilván a vagyonát. Milyen torzulást okoz ez a különböző nyilvántartás, és hogyan kellene arra törekedni, hogy ez a nyilvántartás egységessé váljon? A harmadik kérdés rövid, de velős kérdés volt. Mi sz ükség van egy, a magyar jogforrási rendszerben ismeretlen, új jogintézmény, az úgynevezett adatszolgáltatási útmutató bevezetésére? Kaptunk rá választ, de azt hiszem, nem elfogadható az, hogy ez egy kitöltetlen, üres formanyomtatvány, amit az önkormányzato k majd kitöltenek, és attól aztán majd jogforrás lesz. A vélemények alapvetően összecsengtek az Állami Számvevőszék képviselőjének azon véleményével, hogy elfogadhatatlan és a jelenlegi helyzet konzerválásához vezet az, hogy a mindenkori megelőző év forrás megosztásához képest maximum 20 százalékkal nőhet és legfeljebb 10 százalékkal csökkenhet a kerületi önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat megosztási aránya. Tulajdonképpen tehát 30 százalékos játéktér van az egész forrásmegosztási elképzelésben, és ha mindehhez hozzátesszük, ahogy most is hallottuk az államtitkár úrtól, hogy semmi másról nincs szó, mint a hiánynak a deficitarányos szétosztásáról, akkor ez még szomorúbb képet nyújt a számunkra. Annyit szeretnék még hozzátenni, hogy lehetőség lett volna föloldani végre vagy legalábbis közelíteni az önkormányzatok egyenjogúsága oldaláról a kérdést, és valahova máshová telepíteni a
