Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 15 (85. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz):
330 Tisztelt Országgyűlés! A mai napirendi pontok tárgyalásának a végére értünk. Balogh Gyula képviselő úr napirend utáni felszólalási szándékát visszavonta. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Szijjártó Péter képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából: “Mi lesz a kisrészvényesekkel?” címmel. A képviselő urat illeti a szó. SZIJJÁRTÓ P ÉTER (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az idei év tavaszán egy komoly tranzakció történt a nemzetközi sörpiacon, ugyanis a Heineken cég felvásárolta az osztrák Brau Beteiligung Aktiengesell schaftot. (19.10) Ezen adásvétel után a Heineken magyar leányvállalata, az Amstel Sörgyár Rt. egy újabb ügylet keretében 93,2 százalékos szavazati jogot szerzett a Brau Union Hungária Rt.ben, ezzel egyidejűleg pedig a jogszabályban rögzített minimumértéke n vételi ajánlatot tett a többi részvényesnek. A Braurészvények árfolyama ekkor kifejezetten magasra szökött, mármár a 20 ezer forintot ostromolta. Ekkor jött azonban a hideg zuhany, a holland vállalatóriás ugyanis mindössze 12 273 forintot ajánlott az e gyes papírok megvételéért. Egyes vélekedések szerint egyébként már az adásvétel megtörténte is ellentmond a jogszabályoknak, ugyanis a tőkepiaci törvény szerint nyilvános társaságban a 33 százalékot meghaladó befolyásszerzéshez előzetesen a Pénzügyi Szerve zetek Állami Felügyelete által jóváhagyott ajánlatot kell tenni. Jelen esetben pedig az adásvétel megelőzte a jóváhagyott ajánlatot. Így tehát reményt kaptak a csalódott kisbefektetők, akik egyes szakértők szerint megalázóan alacsony ajánlatot kaptak a tul ajdonukban lévő részvényekre. Különösen etikátlannak nevezik egyes elemzők az eljárás azon elemét, mely szerint a Heineken országok szerint különböztetné meg a befektetőket, ugyanis amíg az osztrák kisbefektetők megkapják az iparági felvásárlásoknál megfel előnek tekinthető árat, addig a magyar részvényesek ennek valószínűleg csak a töredékét realizálhatják majd. Történik mindez annak ellenére, hogy a féléves adatok alapján a magyar Brau a cégcsoport nyereségének egyharmadát termeli meg, míg a hazai befektet őknek megajánlott ár a cégcsoport értékének csupán 5, azaz öt százalékára értékeli a soproni céget. Ebből pedig az az egyértelmű üzenet fogalmazódik meg, mely szerint a Heineken csak másodosztályúaknak tekinti a magyar befektetőket az osztrák részvényesekh ez képest. Talán nem is gondolnánk, tisztelt képviselőtársaim, de hazánkban mintegy 150 ezer embert érint az, hogy milyen ajánlatot tesz a Heineken a magyar részvényeseknek. Azok a befektetési alapok ugyanis, amelyek a MÁV, a Matáv, a MOL vagy a Magyar Pos ta Rt. pénztárainak befektetéseit kezelik, jelentős Braurészvénypakettel rendelkeznek, így tehát a pénztártagok megtakarításai szempontjából is rendkívül fontos az ügy. Másrészt egyelőre még azt sem tudjuk, hogy milyen átszervezéseket tervez végrehajtani a Heineken a magyar piacon, mi lesz vajon a sorsa a komáromi, illetve a soproni sörgyáraknak, ráadásul egyes hírek szerint a komáromi üzemre akár még a bezárás sorsa is várhat. Nos, tisztelt Országgyűlés, tisztelt képviselőtársaim, egy precedens jellegű üg yről van tehát szó. Az Európai Unióba való belépésünk küszöbén egy nagy multinacionális cég kedvezőtlen ajánlatot tesz a magyar kisrészvényeseknek, miközben korrekt módon jár el az osztrák részvénytulajdonosokkal. Képese vajon a kormány érdemi lépéseket t enni ebben az ügyben, képes lesze a szocialista kabinet megvédeni a magyar kisrészvényeseket?
