Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 11 (106. szám) - A regisztrációs adóról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. HORVÁTH JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - TÓTH SÁNDOR (MSZP):
3166 adóról szóló szabályozást irányoz elő, amelyet az országban történő első - hangsúlyoznám, első - nyilvántartásba vétel esetén kell megfizetni. Az állam nem szívesen mond le szerzett jogairól, mi nt ahogy senki sem szívesen teszi ezt, főleg nem a szerzett bevételeiről, amelyre eddig számíthatott, és amely egy viszonylag egyszerű technikával behajtható. Hiszen, ha jól megnézzük ezt a jogszabályt, külön, bonyolult adóhivatali eljárás nem szükséges ho zzá, hiszen addig nem kapja meg a forgalmi engedélyt a tulajdonos, míg ezt a regisztrációs adót be nem fizette. Számtalan adótörvény tárgyalása kapcsán elhangzott már az, hogy próbáljunk olyan adóeljárási szabályokat kidolgozni, amelyik nem drága, könnyen ellenőrizhető, behajtható, beszedhető viszonylag egyszerű technikával, s főleg ne kerüljön sor egy olyan adókivetési technikára, amikor is az általa elérhető eredmény messze nincs arányban a ráfordított költségekkel. Bizton mondhatjuk, hogy ez az adónem il yennek fog minősülni. Már elhangzott, hogy a fogyasztási adó kiváltása nem feltétlenül EUjogharmonizációs kötelezettség, de az Európai Unió számos országában van ilyen, hiszen ezek fogyasztási jellegű adók, most mindegy, hogy fogyasztási adónak vagy regis ztrációs adónak nevezzük el; aki egy ilyen, ha nem is luxusnak minősülő járművet, eszközt vásárol, azt a költségvetés figyelemmel kíséri, és szeretné, ha általa a költségvetés is bevételi forrásokhoz jutna. A kérdés az, hogy hogyan viszonyul ez a regisztrá ciós adó a jelenlegi fogyasztási adóhoz, illetve hogyan lehetett kiszámolni, hogyan számolták ki ezeket az adótételeket, ez tehernövekedést vagy esetleg tehercsökkenést jelent a vásárlók számára. A fogyasztási adóból az ez évi várható bevételünk 55 milliár d forint körülire tehető, ebből 2 milliárd forint a kávéé, de ha össze szeretnénk ilyen formán hasonlítani az autót terhelő kétféle adónemet, az idei és a jövő évi bevételt, akkor a költségvetési tervezet 62 milliárd forintját kell ezzel összevetni. Ez a 1 0 százalékos különbözet azonban megítélésem szerint nem mechanikusan abból származik, hogy megemeljük a fogyasztási adót - és akkor regisztrációs adónak fogjuk hívni - 10 százalékkal nagyobb mértékben, hiszen a fogyasztási adó százalékos volt, ez pedig egy tételes adónem lesz. Sőt, a fogyasztási adó kevesebb kategóriát tartalmazott, itt 1400 köbcentinél is van egy adókategóriaváltás. Megítélésem szerint a fogyasztási adó kevésbé, illetve semennyire nem tudta érvényre juttatni a környezetvédelmi szempontoka t, míg az önkormányzatok ezt már a helyi súlyadó kibocsátásakor figyelembe vették. Ebben jobban, markánsabban és szerintem nagyon helyesen megjelennek a korszerű és nem korszerű összehasonlításban a gépjárművek. Ugyanakkor nem lehet konkrétan, minden egyes gépjárműtípusra lebontva megállapítani, hogy hogyan alakul a fogyasztásiadószázalék a regisztrációs adótételhez viszonyítva; a fogyasztási adó százalékos adó, és az adó alapja jelenleg a számla szerinti ár, illetve a termelőnél az előállítási költség. A gépjárműforgalmazók nem szívesen adnak számot adótitokra és üzleti titokra hivatkozva, hogy megmondják azt, hogy egyes gépjárműtípusokban mennyi a fogyasztási adó, mert mivel ez a termelői árra és az importárra, illetve az importárra vetül, kiszámítható l enne az az árrés, amit alkalmaznak. Azt, hogy ez az árrés nem lehet csekély, számomra bizonyítja, hogy ezek a márkakereskedések egyremásra alakulnak, és még igazából nem ment csődbe egyik sem, sőt, a használtautókereskedők is nagyon jól megélnek. Csak át lagszámításokból lehet kiindulni, hogy mennyi is lehetett ez a bevétel, ami a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságánál rendelkezésre áll, és tulajdonképpen még egyéb áttételes csatornákon lehet ezt csak megsaccolni. Általánosságban az mondható el, h ogy a nagyon környezetbarát, kis köbcentijű, alacsony adókategóriába tartozó gépjárműtípusoknál csökkenni fog az adóterhelés, míg a használt autóknál - ráadásul a szándékos alulszámlázás miatt és a kedvezőtlenebb környezetvédelmi osztályba való besorolás m iatt - biztosan növekedni fog ez az adóterhelés. Tehát az 55 milliárd forintról a 62 milliárd forintra való eljutás nem mechanikus adóterhelésnövekedés. Számítunk arra, hogy önmagában azért, mert a szándékos alulszámlázás megszűnik, ez jelentősebb mértékb en fogja emelni majd ezt az adóbevételt. Egyébként kétségtelen, hogy még további volumennövekedésre is lehet
