Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 11 (106. szám) - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. KATONA BÉLA (MSZP): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár:
3161 Magyarországon a felelős vezetők le tudnak ülni egy asztalhoz, meg tudnak állapodni szakmai kérdésben, ami az ország jövője szempontjából legalább annyira fontos, mint a parlamenti pártok közötti egyetértés bizonyos kérdésekben. Fontos, hogy született egy megállapodás az Érdekegyeztető Tanácsban, amely megalapozza a jövő évi bérnövekedés nagyságát, megalapozza a következő évi bértárgyalások alapját, és úgy vélem, hogy Magyarország számára ott is felelős emberek ültek le az asztalhoz, hiszen két évben be következett rendkívül magas reálbérnövekedés után a következő évre egy szolid bérnövekedési mértékben sikerült megállapodni a szociális partnerekkel. És a jövő évi gazdaságpolitika meghatározó momentumának harmadik elemében is, úgy tűnik, lényegében megál lapodásra jutunk, nevezetesen abban, hogy a költségvetési politikának, a fiskális politikának Magyarországon úgy kell alakulnia, hogy lehetőleg az államadósságot nem növelő mértékű költségvetési hiány alakuljon csak ki; erről szóltam az első köszönetnyilvá nításban. Mindezt figyelembe véve az a költségvetés, amelynek az elfogadása irányába haladunk az idő előrehaladásával együtt, mindenképpen megemlíthető, hogy a vitáktól függetlenül mégiscsak az építkezés évének a költségvetése, hiszen mintegy 1213 százalé k körüli mértékben bővül a költségvetés kiadási lehetősége a következő évre, bővül azokon a területeken is, ahol nagyon sok képviselő helyes hozzászólásokkal még további feszültségeket tárt föl, és a feszültségekre megoldási javaslatokat tett, így első kör ben és elsősorban az önkormányzatok esetében, de sok más területén is az ország gazdálkodásának. Meggyőződésem szerint sikerül ezekre a területekre is megfelelő forrásokat biztosítani a következő évi költségvetésben annak érdekében, hogy zökkenőmentes és n yugodt legyen a gazdálkodás e területeken is. Megállapítható, hogy ez a 2004. évi költségvetés biztosítja azokat a forrásokat, amelyeket a 20022003. évi döntéshozatalok során részben a szociális fordulat, részben más, lényeges intézkedések eredményeképpen ez a parlament döntött el, hol 90 százalék fölötti többséggel, hol csak 50 százalék fölötti többséggel, de mégiscsak az ország javát szolgálva, és az ország javát szem előtt tartva meghozott döntések költségvetési fedezete a 2004. évi költségvetésben bizt osított lesz. Ez lesz Magyarország első európai uniós évének a költségvetés is. Nagy felelősséggel és nagy hozzáértéssel szóltak a képviselők e kérdésben, figyelembe véve azt is, hogy egyikünk sem rendelkezik olyan tapasztalattal, ami egy működő költségvet ést mutatna egy működő európai uniós országban. Ezért azt gondolom, hogy az óvatosság indokolt ebben a kérdésben, de meggyőződésem szerint Magyarország kellő hozzáértéssel és kellő szakértelemmel fogja tudni kezelni ezt az első évet, az uniós költségvetés első évét, és teljesen bizonyos vagyok abban személyes tapasztalataim alapján, hogy kellően sok jó tartalmú pályázat fog születni Magyarországról annak érdekében, hogy a lehető legtöbb forrást igénybe tudjuk venni. A költségvetés ehhez biztosítja egyrészt az önkormányzatok számára a megpályázható saját erő pótlásának forrását, és erről szólt Katona képviselő úr, hogy a vállalkozások számára is lesz a költségvetésben olyan forrás, amely uniós pályázatok saját erejeként megpályázható lesz. Fontos abból a szem pontból is ez a költségvetés, hogy soha nem látott nagyságú összeget biztosít mind a honvédelem különböző kiadási tételeire, fejlesztési kiadásaira és működési kiadásaira, mind pedig a közútfejlesztés kiadásainak a fedezetére. A közútfejlesztésben nemcsak a gyorsforgalmi úthálózatról, hanem az alsóbbrendű utak karbantartásáról és fejlesztéséről is szót válthattunk, hiszen erre is fedezetet fog nyújtani a következő évi költségvetés. Két momentumról szeretnék befejezésképpen szólni. A költségvetés, illetve az elfogadott adótörvények, úgy gondolom, megfelelő keretet teremtenek ahhoz, hogy Magyarországon a versenyképesség kedvező irányba alakuljon. Az elmúlt két és fél évben bizonyosan romlott Magyarország megítélése a versenyképességi mutatók figyelembevételéve l. Magyarország ezek mellett a feltételek mellett, amelyeknek a kereteit most alakítjuk ki, meggyőződésem szerint a keleteurópai régióban, a keleteurópai térségben működő más államokkal összevetve olyan feltételeket tud támasztani, amely feltételek melle tt érdemes lesz Magyarországon befektetni úgy a
