Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 11 (106. szám) - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
3070 vannak olyan kedvelt sorok, amelyeket forrásnak az ellenzéki képviselőtársak nagy számban megtaláltak. Ennek lett az a következménye, hogy a soron szereplő összegek sokszorosána k az elvételére tettek javaslatot egyes képviselők. Ha a képviselők egymástól függetlenül dolgoznak, különkülön, akkor ez tulajdonképpen még meg is érthető; még nagy frakció esetén is megértéssel lennék, hiszen nagyon rövid idő alatt tempósan dolgozunk, k övetkezésképp nem várható el, hogy minden egyes képviselő egyeztessen és közösen benyújtott módosító indítvánnyal éljen, jóllehet a frakcióvezetésnek át kell tudni tekinteni a javaslatokat. De amikor azt látom, hogy ugyanaz a képviselő képes ugyanarról a s orról többször annyi pénzt elvenni, mint amennyi összeg egyáltalán ott szerepel, akkor már igencsak aggályos a dolog. És hogy érthető legyen, hogy miről beszélek, én kigyűjtöttem néhány témakört, ezeket konkrétan és szám szerint szeretném önökkel ismertetn i, azt remélve, hogy meggyőzőbb lesz, amit állítok, ha számokkal tudom alátámasztani. Ellenzéki oldalon az egyik legkedveltebb sor az ünnepi rendezvényekkel kapcsolatos összeg. A tavalyi évben is előfordult, emlékszem, a tavalyi példám is erről szólt, hogy az ott szereplő összeg 23szorosát vették el és osztották újra a képviselők. Most ezen a soron kevesebb összeg szerepel, mint tavaly, mert a kormány valóban próbál takarékoskodni. 1 milliárd 85 millió forintból sikerült ellenzéki képviselőtársaimnak 21 mi lliárd 75 millió forintot elvenni, tehát több mint 21szeresét az itt szereplő összegnek, több mint hatvan módosító indítvány formájában. A következő sor, ahol - elfelejtettem mondani, természetesen ez a sor is és a következő három is a miniszterelnöki fej ezetben található - van egy olyan cím, hogy lakossági tájékoztatáshoz kapcsolódó kiadások. Itt összesen 836 millió forint szerepel, ebből sikerült 10 milliárd 500 millió forintot újraosztaniuk a képviselő uraknak. Hadd említsem meg név szerint is azokat a képviselőket, akik a legtehetségesebbek voltak ebben az újraosztásban: Domokos képviselő úr képviselőtársaival együttesen 2 milliárd 800 millió forintot osztott újra a 800 millióból, Lasztovicza Jenő, Bánki Erik és Hadházy Sándor képviselő urak pedig 2 mil liárd 550 millió forintot osztottak újra. Kedvenc sora az ellenzéki képviselőknek a kormányzati informatika támogatása. Itt egy jelentősebb összeg szerepel, 4,5 milliárd forint, ebből már bőségesebben lehet - még az előzőnél is inkább - markolni. Itt ebből a sorból Lasztovicza képviselő úr, Bánki és Hadházy képviselő úr pontosan kétszer annyit osztott újra, mint amennyi egyáltalán oda volt írva. Kedvenc vadászterület az idei költségvetésben a Veresegyház és Térsége Kht. támogatási összege. Megmondom őszinté n zárójelben, hogy ez nemcsak ellenzéki oldalon, hanem szocialista oldalon is vadászterület. Itt összesen 732 millió forint szerepel, ebből sikerült 5 milliárd 974 milliót újraosztani. Itt Szijjártó Péter és képviselőtársai, valamint megint csak Lasztovicz a Jenő és képviselőtársai osztották durván a dupláját annak, ami leírásra került. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) És az utolsó példa, amit szeretnék még megemlíteni, az ugyancsak a miniszterelnöki fejezetben az európai integrációt érintő kérdés. Az EU K ommunikációs Közalapítvány során szerepel összesen 800 millió forint. Ebből a 800 millióból - és talán az általam kigyűjtött példák közül ez a legnagyobb volumenű - sikerült 23 milliárd 888 millió forintot újraosztani, ez több mint a 40szerese vagy közel a 40szerese az eredetinek. Itt a legsikeresebbek Búsi, Balla, Járvás és Szalay képviselő urak voltak, akik ugyancsak majdnem a négyszeresét osztották újra ennek a forrásnak. Ez a magyarázata annak, amit képviselőtársam, Kuncze Gábor bevezető megszólalásáb an említett, hogy nem lehet komolyan venni az ellenzéki javaslatokat, ha a forrás ennyire nem stimmel, amit meghatároznak. Hiába javasolják, mondjuk, hozzám hasonlóan a fogyatékosszervezetek támogatásának a megemelését, ha fedezetül olyan forrásra mutatnak rá, amit gyakorlatilag már fölemésztettek, nem létezik, s a többi, s a többi. Következésképp azt gondolom, hogy vágyálom, idén még vágyálom, de a jövőben ellenzéki oldalon is némi felelősségteljes hozzáállást kellene tanúsítani, akkor nem lennénk ilyen vo lumenű anyaggal megterhelve; viszont az a kevesebb lehet, hogy több
