Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 11 (106. szám) - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
3054 allokált összegeket - ez k özel egymilliárdot tesz ki - a Pénzügyminisztérium fejezetébe csoportosítanánk át. A harmadik módosító indítványom a MÁV reformjával kapcsolatos. A MÁV reformja évek óta szerepel a köztudatban, mindannyian tudjuk, itt a parlamentben különösen sokat beszélt ünk róla, hogy a MÁV reformja elodázhatatlan feladat. Mostanra a reform teendői körvonalazódtak, hamarosan a parlament is foglalkozni fog a MÁVreformokkal, és ennek a lényege nyilván a veszteség, a veszteséges feladatok csökkentése lesz, túl azon, hogy mi ként lehet modernizálni a Magyar Államvasutakat. Nos, a veszteség, a veszteséges feladatok csökkentése során nyilván elkerülhetetlen lesz bizonyos létszámleépítés is. Másként megfogalmazva, a Magyar Államvasutak Részvénytársaság státusából adódóan jelentős kincstári vagyonkezelési és közszolgáltatási állami feladatot lát el. Fontos követelmény, hogy e feladatokat hatékonyabban lássa el, és egyidejűleg az a vesztesége is jelentősen mérséklődjön, amelyet az állam mint tulajdonos kezelni kényszerül. Az e felté teleket kielégítő létszámcsökkentés megvalósításának költségei a törvényjavaslat 8. §a (1) bekezdésének általam javasolt kiegészítésével mérsékelhetők. Ennek a javaslatnak pedig az a lényege, hogy a 8. § (1) bekezdésben előírt céltartalék címzettje az ott felsoroltak szerint kiegészülne a MÁV Rt.nek az állami feladatellátásban részt vevő üzletágainál a veszteség mérséklését eredményező létszámcsökkentéssel összefüggő egyszeri kifizetésekkel, vagyis ebből a költségvetési céltartalékból az eredetileg elterv ezettekhez képest, azokon felül a MÁV létszámleépítése is finanszírozható lenne. A negyedik módosító javaslatom a turisztikai célelőirányzatról szól. A törvényjavaslat 19. §ának módosításával szeretném azt elérni, hogy ne az egész turisztikai célelőirányz at, tehát ne a teljes célelőirányzat összegére vonatkoztatott 5 százalék legyen kiemelve, legyen elkülönítve kifejezetten az ifjúsági turizmus céljára, hanem csak a turisztikai célelőirányzat pályázati keretének 5 százalékát fordítsuk ifjúsági turizmus cél jaira. Ennek nagyon egyszerűen érthető oka van: a turisztikai célelőirányzatnak vannak termékek fejlesztését szolgáló céljai, tehát bizonyos turisztikai termékek, mint például fitneszturizmus, kulturális turizmus, ökoturizmus, lovas turizmus, falusi, kerék páros turizmus és más egyebek, tehát úgynevezett termékfejlesztési céljai, és vannak marketingfejlesztési, tehát népszerűsítési, píár, hirdetési, s a többi feladatai. Az első feladatnál, tehát a termékfejlesztésnél a termékek nagy része egyformán magába fo glalja az ifjúságnak nyújtott és az idősebb korosztálynak nyújtott turistacélokat, hiszen nem lehet mondani, hogy például a falusi turizmus vagy a kerékpáros vagy az öko- vagy a lovas vagy egyéb turizmus kifejezetten csak az öregek, idősebbeknek szólna, és ezt kellene azután úgy kiegyenlíteni, hogy külön az ifjúsági turizmus céljára ezen belül is el kellene különíteni egy bizonyos részt. (11.20) Ezért tehát arról szól a módosító indítványom, hogy ne az egész turisztikai célelőirányzat 5 százaléka, hanem a t urisztikai előirányzat pályázati részének 5 százaléka legyen ifjúsági turizmus céljára fordítva. Végül a több módosító indítványom közül még egyről szeretnék beszámolni: a törvényjavaslat 65. §ának első három bekezdése arról szól, felhatalmazást ad, hogy a regionális fejlesztési tanácsok döntési körébe adható, közvetlen területfejlesztési célokat szolgáló célelőirányzati részeket a tárcák átadják a Miniszterelnöki Hivatal részére. Ez egyébként így volt már az idei költségvetésben is. Ez összeg szerint jel entős, 8,7 milliárdot vesz el hét különféle tárcától, plusz még 800 milliót a Munkaerőpiaci Alaptól, és ezt csoportosítja át a MEH fejezet alá, és onnan a regionális fejlesztési tanácsokhoz kerül. Nos, ez az átadásra kerülő forrás megegyezik a célelőirány zatok 36 százalékával, tehát nem kis rész már önmagában sem. Az ily módon decentralizálásra kerülő forrásrészeket, forrásokat azonban bizonyos megállapodásokban vállalt kötelezettségvállalások összege egészíti ki, és ezeket szintén át kellene adni a törvén y értelmében a megyei területfejlesztési tanácsoknak, és ezek forrásául a törvényjavaslat a megmaradó célelőirányzatokat jelöli ki. A célelőirányzatok nagysága egyébként is egyes esetekben
