Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 4 (104. szám) - Az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz):
2858 novemberbendecemberben vol t, '46ban. Nos, ilyen történelmi háttér talán hasznos lesz azoknak, akik valóban hallgatnak erre a törvényjavaslatra, hogy legyen majd, jöjjön létre egy szövetkezeti törvény, egy komprehenzív, átfogó. Ami jelenleg hiányzik, és elnézést kérek, hogy ennyit mondtam a múltról, tisztelt Ház, az, hogy hozzászólók egyegy elemet kivesznek, és azt hangsúlyozzák, ugyanakkor nagyon sokszor nem tetszenek észrevenni, hogy az mennyire nem függ össze, sőt konfliktusban van másokkal. Először is, a szövetkezet szó az elmú lt számos évtized során Magyarországon nem szövetkezeteket jelentett. Ami ebben az országban szövetkezetnek neveződött, az álszövetkezet volt, az fals szövetkezet volt, az kvázi szövetkezet volt, bármi, az kollektyivnoje hozjajsztvo, a kolhoz, amelyek nem úgy jöttek létre, hogy emberek összeálltak saját jószántukból, hanem rákényszerültek. Az a szövetkezeti törvény, amit meghoztunk, és ami létezik a magyar törvénytárban, de aztán hamarosan kitörölték, éppen azokon a régi... - amire tetszettek hivatkozni, 10 0 éves, 150 éves, vissza Rochdaleig, 1844ig, a szövetkezeti történelemben; az eleme, a lényege az, hogy emberek önként összetársulnak, és addig tagok, ameddig akarnak, és ha nem akarnak, akkor kilépnek, és a tagság: egy tag, egy szavazat. Nincsenek ilyen hókuszpókuszok, hogy ilyen tag, meg olyan tag, meg tulajdonos tag, meg nem tulajdonos tag; az már megerőszakolása a szövetkezeti témának. Hiszen a gazdasági életben, az rendben van, hogy részvénytársaság, kft., ott a súly attól függ, hogy ki mennyi apport ot, ki mennyi vagyont hoz. A szövetkezeti intézmény éppen ettől különbözik. Amit mi megörököltünk, ez a Magyarország, ezekre az esztendőkre, az ennek a kényszerálszövetkezeti intézményrendszernek a csődtömege. Ha így kimondjuk, igen tisztelt képviselőtárs aim, akkor könnyebb lesz megoldani a problémákat, amihez hozzáhozzányúlunk. Az, hogy az állam vagy valaki vegye meg azokat a részvényeket, üzletrészeket, vagy aminek nevezzük, amelyek lényegében egy csődfolyamatnak a következményei, ha így nevezzük, akkor kevesebb lesz a konfliktus közöttünk, mert akkor nevén neveztük lett légyen a gyermeket. Ilyen gondolatok nyomán, tisztelt Országgyűlés, jó, ha visszafelé nézünk annyit, amennyi eloszlatja a tévedéseket és a félremagyarázá sokat. Van itt egy átok - mint valami, hogy úgy mondjam, átok , mintha az terjengene, a torzított történelemtudatunkról. Torzított a történelemtudatunk, úgy általában, az egész társadalomra, az egész elmúlt fél évszázadra. A szövetkezeti életben ez még ta lán hangsúlyosabban áll, mert olyan dolgokat nevezünk szövetkezetnek, ami nem szövetkezet, és belejöttünk, hogy ez a szó, ez pedig nem az. Amíg ezt nem tisztázzuk, addig nem lesz világos a kommunikáció közöttünk. Tisztelt Ház! Szívesen látnám, és részt ven nék akár a munkájában szakemberként, akár a politikai, gazdaságpolitikai vetületében, egy igazi szövetkezeti törvény létrehozásában, és nem kell elölről kezdeni, mert létezik a magyar törvénytárban ennek az Országgyűlésnek az okmányai között, és akkor túll épünk azon, ami egyelőre konfúziót és különnézeteket okoz. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Van egy kétperces hozzászólásra jelentkezés. Járvás István képviselő úrnak adom meg a szót. JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz) : Köszö nöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Ígérem, hogy nem használom ki a két percet. Egyetértek abban Farkas Imrével, hogy valójában nem olyan nagyok ezek a jogosítványok, amelyek 2000ben el lettek véve, de vannak azért olyan érdekképviseletek, amelyeknek még ez is sok egyébként, amiatt, amit '95 után, '96ban, 20022003ban végzett, és a mezőgazdasági érdekképviseletek között ez a MOSZ mindenesetre megüti ezt a szintet szerintem. Azok a vélemények, amelyek azt mondják, hogy gyakorlatilag hagyni kell az önrende lkezési jogot, nagyon helyesek, és ez így is van, de egy dolgot azért ne felejtsünk el: azoknak is kellett volna önrendelkezési jogot adni a szövetkezeten belül, akik 235 százalékért elveszítették az üzletrészüket,
