Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 4 (104. szám) - Az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP):
2855 véleményét.” Tehát egy véleményezési hatáskör volt. “Ha a véleményeltérés lényeges, azt döntés végett a kormány, illetve az Országgyűlés elé kell terjeszteni.” Hogy az Országgyűlés mit dönt, az egy másik kérdés, oda kellett terjeszteni. Vagy az u tolsó része: “A jogszabályok meghozatalát kezdeményezhetik.” Szintén az Országgyűlésre volt bízva természetesen, hogy ezt a jogszabályt meghozzáke, vagy milyen tartalommal hozzák meg. Tehát nem voltak ezek olyan erős jogosítványok, amelyek feltétlenül ind okolták volna a tiltást. Amit Vincze képviselőtársam mondott, nem hiszem, hogy meg lennének lepődve, remélem, ő sincs meglepődve, hogy jelképes értékről van szó. Azt mondtuk mindig, hogy kárpótlás jelleggel. És a Tiszazugban én ezt vállalom, mert a választ ási kampány során mind írásban, mind szóban ez lett a választóknak elmondva, hogy kárpótlás jelleggel lesz ez kifizetve. Nem ez volt a meglepetés a választók számára; azért fogadták el még így is a kárpótlás jelleget, mert viszont olyanoknak is beígértük, hogy kapnak ebből az üzletrészből, akiknek egyébként az Orbánkormány ezt nem ígérte meg. Tehát ez pozitív lépés, és valóban várják ezek az emberek tőlünk, tőlem és más képviselőktől is, hogy minél hamarabb hozzájussanak ehhez, de a dráma nem abban van, ho gy a névérték lesze kifizetve vagy annál kisebb összeg, hanem inkább abban, hogy minél hamarabb ehhez (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) hozzájussanak. ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Megadom a szót Orosz Sándor képvise lő úrnak, Magyar Szocialista Párt, normál hozzászólásra. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Hozzászólásom elején engedelmével azt szeretném elmondani, hogy egy korábbi törvényjavaslat vitájánál, ahol bizottsági előadó voltam, más, vizsgáló bizottsági elfoglaltságom miatt nem lehettem itt a teremben. De ezt legfeljebb azok érzékelhetik, akik akkor is meg most is figyelik ezt a vitát. Itt és most azonban az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény módosítását kezdeményező törvényjavas latról van szó. Mindenképpen fontosnak tartom az elején elmondani, hogy a megcélzott törvénymódosítás az érintettek konszenzusán nyugszik. Ezt azért tartom fontosnak és nagyon hangsúlyosnak, mert nem teheti meg, nem lehet annyira ostoba és nem lehet annyir a kártékony a pártpolitikai parlamenti demokrácia, hogy ezt a konszenzust felborítsa. Azt gondolom tehát, hogy lehet kinekkinek véleménye, vérmérséklete szerinti megfogalmazása, hogy kit tart jó érdekvédőnek, kit tart valós érdekvédőnek, de tartsuk már ti szteletben ezeknek az embereknek a jogait és az egymáshoz fűződő jogait is. Ők ezeken az ügyeken képesek voltak felülemelkedni, ha másért nem, pusztán azért, hogy adjanak esélyt egy jobb megoldásra, és egyidejűleg adjanak esélyt arra, hogy egy, az új szöve tkezetekről szóló, most módosítani tervezett egyik fenyegető rendelkezés kerüljön hatályon kívül helyezésre. Tulajdonképpen erről szól ez a törvényjavaslat, ami tehát azt jelenti, hogy itt még nem építünk, és nem kezdünk el azokról az egyébként nagyon font os kérdésekről, már legalábbis a törvényjavaslat ilyenekre nem utal, hogy erről kellene beszélni, hogy ki mit is gondol magáról a szövetkezetről és a szövetkezésről. Ennek megfelelően azt kell mondanom, hogy messze a terjedelmén túl vitatkoztunk most már e ddig is róla, de megérte. Megérte, mert valóban fontos kérdésről van szó, és fontos lenne abban az értelemben is az érdemi, tartalmi kérdésekről is bővebben beszélni, mert ha pusztán csak politikai hangulatkeltés zajlik, akkor pont azok járnak végső soron rosszul, akiknek az érdekeit szolgálná a leginkább egy jól működő szövetkezeti szisztéma. Mint ahogy ez Magyarországon nem az ötvenes évek elején, közepén, végén kezdődött, Járvás úr mondott egy '59es példát (Járvás István: '58as!) - tehát nem akkor kezd ődött és nem úgy kezdődött a magyar szövetkezeti mozgalom, hanem sokkal előbb kezdődött, és abszolút önkéntes és abszolút a tagok érdekeit biztosító módon. Nagyonnagyon büszke lennék a 20022006 közötti Országgyűlés működésére, ha ismét meg tudná
