Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 4 (104. szám) - Az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KARAKAS JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz):
2844 Köszönöm a szót. Azért érdemes egy kicsit visszatekinteni, hogyan is alakultak az ügyek. A nyolcvanas évek elejére, derekára bizony a szövetkezetek - én mondom inkább: kolhozok, mert az egy más téma volt a mostanihoz képest, ha a mostaniakat demokratikus dolognak tekintjük, tételezzük fel - 8090 százaléka bizony szanálás előtt állt. Két lehetőség volt: vagy beléjük pumpálnak hatalmas állami pénzt, vagy pedig a magánpénzt, az emberek p énzét is beleölve ebbe a csődhalmazba, valamilyen módon ki lehet hajánál fogva rángatni az egész agráriumot. Ez volt a nagy kérdés a rendszerváltás első éveiben, hölgyeim és uraim. Mi volt a reakció? A reakció nem volt más, mint a szövetkezeti vezetők jó r észe - tisztelet a kivételnek, aki nem - kirúgta a tagság jó részét, kiszorította a tulajdonlásból és egyebekből. Ezek az emberek szeretnének szövetkezeti üzletrészhez jutni. Törvények születtek, jöttek, és elkezdődött valamilyen módon a szövetkezeti üzlet részek visszafizetése. Voltak, akik ezt pártolták, mellé álltak, ezek voltak a jobboldali gondolkozású kormányok, volt, aki ezt kontrázta, és ma is kontrázza. De hála istennek… - és én itt kifogásolom, hogy nincs az agrártárcából valaki ezen a ponton, amit most fogok mondani: például Szatymaz településen, de több helyen az országban, ahol már megkötött szerződések voltak az üzletrészek kifizetésére, a kifizetett pénzt is visszakövetelték. Utána lehet nézni, kedves államtitkár úr. Németh Imre miniszter úrnak tettem fel egy írásbeli kérdést, jeleztem ezt a problémát, de hála istennek, a bíróság malmai őröltek, és nem kellett visszafizetni a már kifizetett és megkapott üzletrész utáni javadalmat. Én úgy tettem fel akkor a kérdést, hogy érdemese perelni a gazdá kat az államnak, költeni kelle perekre. Én azért hiányolom, nem az ön személyével van kifogásom, nagy tisztelettel. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra következik Karakas János, a Szocialista Párt képviselője. Parancsoljon! KAR AKAS JÁNOS (MSZP) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Vincze László azt mondja, hogy csődhalmaz volt a szövetkezet, a szövetkezeti mozgalom a nyolcvanas években. Én nem tudom, hogy azok a nyugdíjasok, akiknek az ipari vagy a mezőgazdasági szövetkezet konyháján főz tek és ellátták őket, azok a gyerekek, akiket ugyanezen szövetkezetek buszai szállítottak kirándulni, azok az ott lakó polgárok, akiknek az útjait hómentesítették, ha nehéz helyzetben volt a térség, ugyanezen szövetkezetek elvégezték, vagy azok az állatten yésztők, akiknek nem kellett állandóan ott lenni a tehén faránál, hanem három műszakban dolgozva elmehettek szabadságra, és ne adj' isten, nyugdíjba is, sőt voltak üdülőik ezeknek a szövetkezeteknek, ahol még meg is pihenhettek... - ez mennyire csődhalmaz. Csődhalmazzá tulajdonképpen az akkori gazdaságpolitika tette olyan formában, hogy a támogatások és adóelvonások egyenlegét tekintve a nyolcvanas években nettó befizető volt ez a terület, illetve igazán csődhalmazzá a rendszerváltás tette, amikor nem azt p róbáltuk vagy próbálták végigvinni a rendszerváltók, hogy a szövetkezet tagságára bízzuk, hogy mit akarnak csinálni a szövetkezetükből, hanem nagyon keményen beleszólt a politika. És ha most megnéznénk szigorúan, megkérdeznénk a résztvevőket, a mostani sze replőket, hogy mit tartanak fontosabbnak, azt, hogy mondjuk, egy szövetkezet fejlesztési pénzekhez juthasson, vagy pedig fizessék ki az üzletrészeket, akkor valószínű, hogy még az üzletrészesek egy része is azt mondja, hogy inkább fejlődjön a szövetkezetük . Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra következik Domokos László, a Fidesz képviselője. Parancsoljon! DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz) :
