Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 4 (104. szám) - A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. SÜMEGHY CSABA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2813 kamarán keresztül mennek. Igen, miniszter úr, ezen nem kell meglepődni, ez valóban így van. Volt már kísérlet eg yébként az agrárkamaránál (Dr. Németh Imre: Melyik törvényt olvassa?) , ami szerencsére időközben megváltozott és nem valósult meg. Tisztelt Ház! Úgy gondolom, ennek a törvénynek a legfontosabb része az lett volna, hogy szabályozza a kamarák európai uniós c satlakozással kapcsolatos feladatait. Az első alapvető probléma, hogy a szabályozás egy pillanatnyi állapotot vesz figyelembe, tehát azt, hogy 2004. május 1jén Magyarország csatlakozik az Európai Unióhoz. Körülbelül így szabályozza a kamarák helyzetét is. Elkerülte a szabályozás figyelmét az, hogy ez a munka nem egy adott pillanat munkája lesz, hanem ez egy nagyon megfeszített, 15 évre kiterjedő feladatköre lesz a magyar kormánynak is és a magyar kamaráknak is. Az ehhez szükséges feltételeket a kormány nem teremti meg sem a vállalkozók, sem a kamarák részéről, mert úgy gondolom, hogy az alapvető feltétel az lenne, hogy versenyképes vállalatokkal és erős kamarákkal menjünk az Európai Unióba. Ezt a szlogent egyébként a gazdasági kamarától vettem át, amely ezt zászlajára tűzte. Ha a feltétel ez a csatlakozásra, akkor egyértelmű számunkra, hogy a vállalatok versenyképességét a kormány nemhogy nem segíti elő, hanem gátolja, hiszen azok az intézkedések, amelyek a gazdasági környezet javítása érdekében - idézőjelbe teszem - történtek a kormány részéről, összességükben nem kedveztek a magyar vállalkozói társadalomnak, hanem növelték a terheket, és még a jelenleg megszavazás előtt álló innovációs díjjal - ami jelentős összeg lesz, mintegy 70 milliárd forint - is a mag yar vállalkozói társadalomra mintegy 70 milliárd forintos pluszteher nehezedik az önök szabályozásának következtében, amit a kormánykoalíció természetesen úgy tálal, hogy ez a vállalkozók számára egy kedvező szabályozás. A másik oldal az erős kamara kérdés e. Tisztelt Ház! Erős kamarák akkor lennének, ha a kamarák megkapták volna azokat a feladatokat, amit az előző kormány, tehát a Fidesz Polgári Párt kormánya a kamarák részére tervezett. Nevezetesen, arról van szó, hogy átvéve az osztrák példát, ahol az Eur ofitnek nevezett oktatási formán belül Ausztriában a kamarák - és szeretném hangsúlyozni, a kamarák - a kormány megbízása alapján a vállalkozói réteg mintegy 65 százalékát képezték ki az európai uniós csatlakozással kapcsolatban. (12.00) Magyarországon a Gazdasági Minisztérium, függetlenül attól, hogy ennek a szervezete létrejött már 2001ben, eddig az összes road showval és egyebekkel együtt összesen 2025 ezer embert képezett ki. Ezt Csillag István miniszter úr egy írásbeli kérdésre vál aszolva közölte velem. Tisztelt Képviselők! Ugye, nem gondolják komolyan, hogy a 2025 ezer magyar vállalkozó kiképzése meg fog felelni a május 1je utáni csatlakozásnak, hogy a magyar vállalkozók az egyébként is lényeges versenyhátrányukat egalizálni tudj ák? Én úgy gondolom, itt jelentős mulasztások vannak. Sem a pályázati pénzek, amelyek nagy dérreldúrral lettek beharangozva, és az uniós felkészülést szolgálták - itt gondolok az Eurotervre, a Smart Hungaryre és egyebekre , egyáltalán nem szolgálják azt a célt, amelyek a versenyképes vállalatokat és az erős kamarát hirdették meg. Nem szolgálják ezt a célt, mert a Smart Hungaryból például összesen 5,6 milliárd forint került kifizetésre 19 vállalkozónak. Az európai uniós terv pedig abszolút csődöt mondott, hiszen az eddigi időarányos kifizetés 5,6 százalékos. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezeket a számokat nem kell értékelni, mert amikor egy magyar vállalkozói társadalomnak és az ezt képviselő, tömörítő kamarának sem anyagi, sem erkölcsi támogatást nem adnak, és amikor egy látszatszabályozásban, mint ez a jelenlegi kamarai törvény, még azt is nagy ívben elkerülik, hogy ennek érdekében valamit tegyenek, úgy gondolom, akkor teljesen fölösleges arról beszélni, hogy a kamaráknak a javát akarjuk. Összesen, leszámítv a azt a néhány valóban figyelemre méltó kezdeményezést, amit a törvényjavaslat megfogalmaz, de amit, úgy érzem, már nem tudott kikerülni a kamarák többszöri javaslata miatt, ezt a pár sikeres kezdeményezést leszámítva ez a kamarai törvény olyan, mint ha me g sem született volna, hiszen pontosan a fő lényeget, az európai uniós csatlakozást, annak a
