Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 4 (104. szám) - A postáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
2801 Megnyitom a részletes vita első szakaszát a 231. ajánlási pontok szerint. Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni ötperces időtartamban. (Jelzésre:) Úgy látom, hogy igen. Megadom a szót Kékkői Zoltán képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon, öné a szó. KÉKKŐI ZOLTÁ N JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 15. számon benyújtott módosító javaslatomhoz szeretnék hozzászólni. A XIX. század végén és a XX. század elején hazánkban nagy lendülettel indult m eg a postai szervezet fejlesztése és tökéletesítése. Igyekeztek, hogy minden kistelepülésen meglegyen az a központ, amely segítségével a lakosság bekapcsolódhat abba a kulturális vérkeringésbe, amely végső fokon az egész világra kiterjedt. Voltak olyan kis települések, ahol helyiséget nem tudtak biztosítani, például tanyaközpontokban, néhány száz lakosú falvakban. Hazánk polgárainak postai szükségleteit azonban itt is megoldották azzal a módszerrel, hogy a településhez legközelebbi hivatalt nevezték ki utols ó postának. Ezeknek volt kötelessége arról gondoskodni, hogy a postahivatal nélküli települések is megfelelő postai ellátásban részesüljenek. Mindezt olyan tökéletesen megoldották, a hazai viszonyoknak megfelelő gondoskodással, hogy néhány évtized alatt a magyar posta, annak pontossága és megbízhatósága világhírnévre tett szert. Amikor ezt végiggondoltam, eljutva az utolsó posta kifejezéséig, büszkeséggel töltött el fejlődésünknek ez a tudata. Mai időkben, amikor az utolsó posta kifejezésre gondolok, nem a fejlődés, hanem a visszafejlődés jut eszembe, ugyanis egymás után szüntetik meg kisebb településeken a kultúra utolsó létesítményeit, a postákat, és így az ott lakóknak csak fájó emlékként marad az a valóság, hogy valamikor volt postájuk, ami egyszer csak utolsó posta lett. Nem tartom szükségszerűnek jobbnak látszó, idegen módszerek lemásolását, amelyek valószínűleg eltérnek a magyar hagyományoktól, és csak hézagot fognak jelenteni azoknak a kulturális lehetőségeknek a helyén, amit a magyar posta jelentett. A módosító javaslatom lényege az, hogy a törvényjavaslat 12. §át egy új (4) bekezdéssel kiegészítsem. Felolvasom a (4) bekezdést: “A postai szolgáltatás a lakossági létszámtól függetlenül nem szüntethető meg ott, ahol körjegyzőségek működnek.” Nézzü k a postáról szóló, 1996ban módosított, 1992. évi XLV. törvény 9. §ának (2) bekezdését, idézem: “A hatszáz főnél kisebb népességszámú települések, valamint lakott helyek alapellátását a szolgáltató állandó postai szolgáltatóhellyel, mozgó szolgálattal va gy egyéb más megfelelő módon - a továbbiakban postai szolgáltatóhely - teljesíti. A szolgáltatónak a postai alapszolgáltatások ellátását a hatszáz főnél nagyobb népességszámú településen állandó postai szolgáltatóhelyeken kell teljesíteni. Húszezer főt meg haladó népességszámú lakosság esetén húszezer lakosonként legalább egy állandó postai szolgáltatóhelyet kell működtetni.” Az 1996os módosítás értelmében választókörzetemben 2000ben meg is kezdődtek a postabezárások. Ennek kapcsán még akkor egy napirend u táni felszólalásomban ennek hangot is adtam. Idézem: “A körzetemhez tartozó településeken, az alábbi helységekben szándékozik a Postaigazgatóság a hivatalokat megszüntetni: Matty, Gordisa, Sámod, Kákics, Okorág és Nemeske. Valamennyi település az Ormánságb an van, tehát hazánk egyik legelmaradottabb, legnehezebb körülmények közt vergődő területére esik, ahol az önkormányzatok is megoldhatatlan feladatokkal küszködnek. Ezekben a helységekben jóformán a kultúra utolsó szikráját jelenti az a postahivatal, amely talán nem jelent hasznot a Magyar Posta részére, azonban annak megszüntetése ezt a pislákoló kultúrmécsest is kioltaná.” (10.50) 2001ben a hírközlésről szóló XL. törvény 107. § (2) bekezdése szerint felhatalmazást kap a kormány arra, hogy rendelettel áll apítsa meg a hírközlés vonatkozásában a posták megszüntethetőségét is érintő, a d) pontban említett postai szolgáltatási szerződés részletes feltételeit. Jelenleg a postai szolgáltatások ellátásáról szóló 254/2001. számú kormányrendelet 43. §ának (2) beke zdése 600 fős településeknél teszi kötelezővé az állandó (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) postai szolgáltatás üzemeltetését. Egy mondat, elnök úr.
