Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 4 (104. szám) - Az elektronikus hírközlésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz):
2795 költségekhez képest levő hozzátéttel kell nagyon csínján bánnunk. Egyre rövidül az az idő, amíg a megtérülés megjelenhet számukra. Csak tessék visszaemlékezni, az előző Eht.vitában fel is mutattuk azt a levelet , amit '88ban kapott valaki az akkori Matávtól, amelyben tájékoztatják őt, hogy a következő 15 esztendőben az ő területén fejlesztés nem várható, s tekintettel arra, hogy ő a 78. a sorban, ezért 2003 környékén tudják a telefonigényét kielégíteni. Ma 2003. van, és ott tartunk, hogy aki vezetékes telefont igényel, annak mindjárt hozzá is teszik, hogy akár két vonalpárt is kaphat azonnal, vagy próbáljon meg egyéb más szolgáltatást igénybe venni. Tehát hihetetlenül felgyorsult a technoló giai verseny, nem tud ma már olyan tempóban megtérülni a beruházás. Erre próbáltam utalni, nem vitatva azt az alapelvet sem, amit ön megfogalmazott, ezt próbáltam meg valamilyen módon árnyalni, hogy ezért a pluszköltségekben legyünk nagyon mértéktartóak és óvatosak, vizsgáljuk az igény oldaláról, tehát onnan, hogy milyen igény van az egyetemes szolgáltatásra, milyen igény van a tanács működésére, és amennyiben nem indokolt, lehet, hogy nem célszerű emelni csak azért, mert a számok barátságosabbak, vagy ezt mutatják. Ami pedig a netpolgárokat és a “minél jobb” kérdését illeti, azt gondolom, az nagyon fontos dolog, akkor fognak többen használni hírközlési eszközöket, amikor az optimum eltalálódik, hogy a minőség és az ár abban az arányban van, amikor érdemes e zeket használni. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy kíváne még valaki felszólalni a vita ezen szakaszában. Úgy látom, hogy nem. Mivel több felszólalási igény nem érkezett, a részletes vita ezen szakaszát lezárom. Tiszt elt Országgyűlés! Megnyitom a részletes vita utolsó szakaszát az ajánlás 165215. pontokra. Most megkérdezem Szijjártó képviselő urat, hogy kíváne felszólalni a 215. ajánlás kérdésében. Úgy látom, igen, parancsoljon, akkor most megadom önnek a szót ötperc es időkeretben. SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Azt mondta, hogy ez az utolsó szakasz, úgyhogy az utolsó lehetőséget megragadom. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A hírközlési piacon a több mint egyévtizedes változások után mára az Európai Unió tagországaiban és Magyarországon is többékevésbé liberalizált piacok jöttek létre. Itt a szabályozás valódi célja csak és kizárólag a korábbi monopóliumok lebontása, a valódi verseny feltételeinek megteremtése lehet. Hasonlóan az Eur ópai Unió tagországaihoz, ez Magyarországon is többlépcsős folyamat, amelynek újabb állomása lehet és minden bizonnyal lesz is a jelenleg előttünk fekvő törvény. Ezzel szorosan összefügg, hogy az Európai Unió 2002ben új, az eddigi szabályozást jelentős mé rtékben kibővítő szabályozást fogadott el, amelynek bevezetését 2003. június 25ei határidővel írta elő. A most tárgyalt törvényjavaslatnak kimondott prioritása az Európai Unió irányelveinek követése és azok alkalmazása a magyarországi piaci szabályozásban . A törvényjavaslat és az idevonatkozó európai uniós irányelvek elemzése alapján megállapítható, hogy a törvényjavaslat szellemében és előírásaiban döntően követi az európai uniós irányelvek által előírt szabályozást. Néhány szabályozási területen azonban világosan látszik, hogy a törvényjavaslat előírásai ellentétesek az Európai Unió irányelveivel. Erre legjellemzőbb példa pedig a mobiltelefónia alulszabályozottsága lehet. A mobilszolgáltatások az előző évtizedben a magyar és a nemzetközi távközlési piac h úzóerejét jelentették. Fejlődésével és a benne rejlő lehetőségekkel ez a piac már messze túlnőtte és meg is haladta a vezetékes hálózatokban rejlő lehetőségeket. Mint minden új technológiánál, itt is természetes, hogy annak gyors elterjedését a mindenkori szabályozói akarat támogatja. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy mobilszolgáltatások terén ez a gyors fejlődés nemkívánatos kísérőjelenségekkel társult. A vezetékes és mobilszolgáltatók között több évig olyan keresztfinanszírozás érvényesült, amely nemcs ak életben tartotta, hanem igazi lendületet is adott a kártyás telefónia tömeges itthoni elterjedésének. Ez a szabályozási környezet
