Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 4 (104. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ):
2780 Az Alkotmánybíróság az előző politikai rendszer állambiztonsági tevékenységében való részvétel tényeit és körülményeit vizsgáló bizottság - e zt röviden a köznyelv Mécsbizottságnak hívja - tevékenységével kapcsolatban mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg. Azt is világosan le kell szögeznünk, amikor erről beszélünk, mármint a bizottság tevékenységéről, hogy ez az alkot mánybírósági döntés általában a vizsgálóbizottságokra vonatkozik, természetesen e konkrét ügyben hozta meg a döntését az Alkotmánybíróság, de valójában bármely vizsgálóbizottsággal kapcsolatban meghozhatta volna, hiszen azért tekintette alkotmányellenesnek a tevékenységét e vizsgálóbizottságnak, mert a vizsgálóbizottságok szabályozásának általános hiányosságait állapította meg. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt is tudjuk, hogy jelenleg is vannak vizsgálóbizottságok a parlamentben, tevékenykednek. Joggal fölteh ető a kérdés, hogy ha általában a vizsgálóbizottságok szabályairól állapította meg az Alkotmánybíróság, hogy alkotmányellenesek, mi a helyzet velük. Ez az alkotmánybírósági döntés kimondja azt, hogy ezek a vizsgálóbizottságok működhetnek, természetesen. Ig az, megszab az Országgyűlésnek egy határidőt az Alkotmánybíróság, amely határidőre, néhány hónap múlva, törvényt kell alkotnunk a vizsgálóbizottságok működéséről. Azt is kimondja, hogy addig ezek a bizottságok úgy működhetnek, hogy vizsgálataik során a meg hallgatásokra vagy személyes adatok kezelésére csak az érintett személyek beleegyezésével van lehetőség. Ez tehát a helyzet. Érdemes egy kicsit visszatérnünk az elmúlt hónapokra és az elmúlt évekre, megvizsgálni azt, hogy mi történt, mert azt gondolom - sz eretném világosan leszögezni , közös felelősségünkről van szó ebben az ügyben. Azt is illendő mindannyiunknak beismerni, hogy közös hibánkról is van szó, hiszen a parlament együttesen hibázott. Két olyan bizottság volt az elmúlt időszakban, amely érzékeny kérdést vizsgált, személyes adatokat tett vizsgálata tárgyává. Az egyik bizottság az előző kormányzati ciklus idején jött létre. Ez volt az a bizottság, amelyet még Torgyán József kezdeményezett, majd Répássy Róbert képviselő úr vezetett. Ez a bizottság a képviselői vagyongyarapodást vizsgálta, ha még emlékeznek rá, tisztelt képviselőtársaim. Akkor a Szabad Demokraták Szövetségének az volt az álláspontja, hogy alkotmányellenes e bizottságnak a működése. Megjegyzem, a mostani alkotmánybírósági döntés vissza igazolta az álláspontunkat. Nem is vettünk részt ennek a munkájában. Az úgynevezett Mécsbizottságot teljes parlamenti konszenzussal állította fel a parlament, minden párt megszavazta. Ezért is hangsúlyoztam, hogy közös a felelősségünk, közös a hibánk, és ezzel világosan szembe kell nézni. Nos, e bizottság is, miként az előző, amelyiket említettem, érzékeny adatokat vizsgált, tehát személyes adatok kerültek a bizottság látókörébe. Az az alkotmánybírósági döntés, ami most megszületett, nagyon világossá teszi azt, hogy itt nem e bizottságok vezetői felelősek azért, ami történt, nem Mécs Imrét kell hibáztatni - mint ahogy sokan tették az elmúlt hónapokban - e bizottság tevékenységéért, hanem a felelősségünk közös. Azért közös a felelősségünk, tisztelt képviselő társaim, mert ez a döntés világosan megmutatta az Alkotmánybíróság részéről azt, hogy mit jelent a jogállam. A jogállam azt jelenti, hogy a végrehajtó hatalom és ha úgy tetszik, a törvényhozó hatalom számára is vannak korlátok, amelyeket be kell tartani. E z a korlát az alkotmányosság: a Magyar Köztársaság alkotmánya jelenti minden esetben a korlátot. Nem lehet egy kormánynak sem a törvényekkel és a jogállami normákkal szemben érvényesíteni az akaratát, még ha oly nemes is a szándék, és nem lehet a parlament nek sem érvényesíteni az akaratát, még ha oly nemes is a szándék, ha az szembe megy az alkotmánnyal, az alkotmányossággal, a jogállamiság alapvető normáival. Ez a politikai üzenete az Alkotmánybíróság döntésének, és ez a leglényegesebb szempont, amit meg k ell fontolnia a parlamentnek. Nem elég, hogy többségünk van a parlamentben, bárkinek is - és hangsúlyoznám, ez bármelyik ciklusra vonatkozik - az alkotmány, a jogállamiság normáit kell betartani, a kisebbség jogait kell tiszteletben tartani, hiszen ezek a demokrácia alapszabályai.
