Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 3 (103. szám) - Az ülésnap bezárása - ELNÖK (dr. Szájer József):
2772 Én nagyon örültem ennek a hírnek, hogy a Legfelsőbb Bíróság foglalkozott ezzel a kérdéssel, és megnézték, hogy hányan voltak azok a bírák, akik nem vál laltak hóhér szerepet. Azt gondolom, hogy nagyon fontos lenne, ha ezeknek az embereknek a sorsát végig lehetne követni, ha megismerhetné a nagyközönség, hogy mi lett velük, hányan tudtak értelmiségi pályán megmaradni, hányuknak kellett fizikai munkát végez ni, és hogyan éltek, miként éltek. Hadd mondjam el, hogy nemcsak a bírák területén kellene ezt megtenni, hanem ugyanezt az ügyvédi kamarának is meg kellene tennie, hiszen tudjuk jól, hogy voltak ügyvédek, akik nagyon keményen szembeszálltak a népbíróságokk al, a népbíróságok teljesen jogtalan vezetőivel, és eltávolították őket az ügyvédi pályáról, sőt semmilyen értelmiségi munkát nem vállaltak. A mi ügyünkben dr. Gaszt István ügyvéd volt ilyen, aki úgy viselkedett, ahogy egy ügyvédnek viselkednie kell: kemén yen föllépett a bíró, dr. Tutsek Gusztáv túlkapásai ellen. Tutsek följelentette az ügyvédi kamaránál, és amíg még folyt a mi perünk, kizárták a kamarából. Villamoskalauzként tudott elhelyezkedni - akkor még volt ez a foglalkozás , és amikor mi hazajöttünk a börtönből, villamoson találkozunk vele. Sajnos, nem élte meg már a rendszerváltást, ezért csak posztumusz tudtuk '56os emlékéremmel kitüntetni, Göncz elnök úr kitüntette. (23.00) De más ügyvé dek is voltak. Akkor csak egy húszas listáról lehetett választani ügyvédeket, ezek voltak a “dupla nullás” ügyvédek, és az ő védelmi erőfeszítéseik bizony nem feleltek meg sokszor a minimális követelményeknek sem. Úgy gondolom, az ügyészek körében is volta k, akik tisztességesen viselkedtek, sőt nagyon nagy kockázatot vállaltak. Egy ügyészről szeretnék beszélni, aki Rácz Sándorék ügyében képviselte a vádat. Rácz Sándor és Bali Sándor voltak a Nagybudapesti Központi Munkástanács vezetői, és veszélyben volt a z életük. Ez az ügyész különkülön megszólította az ügyvédeket, megkérte őket, segítsenek, hogy megmentsék Rácz Sándor és Bali Sándor életét, és működjenek együtt. Ez az ember nem fellebbezett az elsőfokú ítélet után, amikor életfogytiglan volt a büntetés, de az ügyvédek sajnos fellebbeztek, és félő volt, hogy ha a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa elé kerül a dolog, akkor súlyosbítani fognak, mert nem volt súlyosbítási tilalom az akkori minősíthetetlen ítélkezési rendszerben. Akkor ez az ügyész Bali S ándor feleségét megkereste, és mondta, fél attól, hogy másodfokon halálbüntetést szabhatnak ki. Kérte, valahogy jusson be a börtönbe, és tájékoztassa őket, hogy vonják vissza a fellebbezésüket. Mást nem tudott kitalálni, mint bejelentette, hogy örökbe kívá nja adni a fiát, mert nem tudja eltartani, ezért engedélyeztek egy beszélőt. A férje, Bali Sándor, a kitűnő munkásvezető szinte magából kikelve kiáltott a feleségére, hogy mit csináltál. Másképp nem tudott volna beszélőt kapni, és erre azt mondta neki, hog y azonnal vonjátok vissza a fellebbezéseteket, mert a kötél már ázik. Az őrök elvezették, őt is durván kituszkolták. Rácz Sándorék visszavonták a fellebbezést, és életben maradtak. Azt hiszem, más történeteket is el lehetne mondani. Hadd mondjam el ennek a derék ügyésznek a nevét: Egressy Andrásnak hívták. Kellene ezzel foglalkozni, mert a múlt megismerése mindnyájunknak nagyon fontos. Ami rossz volt, azt el kell kerülnünk, de ami érték volt, arra építenünk kell. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) Az ülésnap bezárása ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az ülésnapot berekesztem. Mindenkinek jó pihenést kívánok, holnap reggel 9 órakor folytatjuk a munkát. (Az ülésnap 23 óra 3 per ckor ért véget.)