Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 30 (102. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Mandur László): - GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ):
2601 Szó volt már a mai vitában a területfejlesztés forrásairól és annak intézményrendszeréről. Az egyik legfontosabb feladatunk megítélésem szerint, hogy azokat a fejlesztési elgondolásokat, több év óta folyamatba tett programokat, ezeknek a megv alósulását biztosítani tudja a magyar költségvetés 2004ben is, melyek jogos elvárásként jelennek meg a kistérségek, az ország különösen elmaradott területei részéről. (18.10) Ennek érdekében az európai uniós társfinanszírozással együtt 51,8 milliárd forin t kerülhet felhasználásra. Ennek keretében utak épülhetnek, leromlott állapotú településrészek rehabilitációja kezdődhet meg, informatikai fejlesztések valósulhatnak meg, jelentős munkahelyteremtés realizálódhat, és mérséklődhetnek a hátrányos helyzetű rég iók és a fejlettek közötti különbözőségek. Mindemellett az úgynevezett sajátos hazai programfinanszírozás további 51 milliárd forintot biztosít a területfejlesztés céljainak megvalósulására. Biztosított a hét hátrányos helyzetű megye hároméves programjának folytatása mintegy 7,7 millió forint erejéig, a területi kiegyenlítési, CÉDAtámogatások 16,3 millió forint mértékéig, hogy csak kettőt emeljek ki az előbb említettek közül. Ezeken kívül országos jelentőségű területfejlesztési programok keretében valósulh at meg például a DunaTisza közti homokhátság vízháztartásának rendbetétele, a Tiszatavi turizmusfejlesztés támogatása, a Záhony és térsége vállalkozási övezet fejlesztése, és nem utolsósorban, bár nem közvetlenül kapcsolódik ehhez a benyújtott költségvet éshez, de végül mégiscsak kapcsolatban van vele, a területfejlesztési törvény módosításának kezdeményezése és megítélésem, meggyőződésem szerint nagyon rövid időn belül a parlament elé kerülése. Azért bír ez különös jelentőséggel, mert nem csupán egy szakm ai törvény benyújtásáról van szó, hanem egy valóságos politikai paradigmaváltás megalapozásáról is, amikor is a regionális területfejlesztési tanácsok immáron önkormányzati többségű fejlesztési tanácsokká válhatnak, megvalósulhat a valóságos decentralizáci ója bizonyos fejlesztési forrásoknak a kormányzati szintről a régiós szintre. Ez pedig nem más, mint a demokrácia megerősítése, nem más, mint a köztársaság eszményének megerősítése. Hölgyeim és Uraim! Sokféle minősíté s hangzott el ezzel a költségvetéssel kapcsolatban. A kormánypárti képviselők leginkább az építés költségvetése jelzőt használják, az ellenzéki képviselők pedig a leépítés költségvetésének nevezik. Én magamban ezt a költségvetést a bizalom és a bizakodás k öltségvetésének tekintem. Bizalom abban a nagyon határozott, a gazdaság egészét megerősítő kormányzati gazdaságpolitikában, bizalom abban a nagyon határozott, az életminőséget javító és az esélyegyenlőséget megteremtő kormányzati politika megerősítésében, melyre 2002ben a magyar választópolgárok többsége igennel szavazott. Köszönöm a szót. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik Gulyás József, a Szabad Demokraták Szövetsége képvi selője. Parancsoljon! GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Szabad Demokraták Szövetsége már a költségvetés előkészítésének során jelezte, hogy kiemelt kérdésnek tekinti az önkormányzatok helyzetét, és a 2003as költségvetési év figyelembevételével az önkormányzati alrendszer szereplői finanszírozásának kérdését. Nem véletlenül, hiszen az önkormányzatok biztosítják egyegy településen azokat a szolgáltatásokat, amelyeket az állampolgárok naponta igénybe vesznek. A z önkormányzatok gazdasági ereje határozza meg azt, hogy egyegy településen mennyit tudnak fordítani az önkormányzatok közművek, utak, úthálózatok fejlesztésére vagy éppen az intézményhálózat fenntartására. Az önkormányzatokon keresztül közvetlenül lehet befolyásolni az állampolgárok életminőségét.
