Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 30 (102. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Mandur László): - DR. KÉKES FERENC (MSZP):
2599 A tárca költségvetését is figyelembe véve összességében tehát az állapítható meg, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy a két fejezet, a Miniszterelnöki Hivatal idevonatkozó fejezete, valamint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium fejezete ezeknek az informatikai költésein semmilyen kapcsolódást, semmilyen szinergiát nem mutatnak, a párhuzamosságok egyértelműen kimutathatók az EUcsatlakozás, az eközigazgatás és az információs társadalom fejlesztése területén. (18.00) Számos kiemelt feladat nem szerepel - sem költségvetési bevétel, sem pedig kiadás - az IHM fejezeteiben. Itt egy példát is hoznék, ez az úgynevezett EDRprogram. Összességében, ha a számokat figyelem be vesszük, megállapíthatjuk azt is, hogy az IHM azonos feladatokra költhető költségvetése még mindig nem éri el az IKB 2002es szintjét, 2002es költségvetési szabályozását. Költségvetési szempontból a piac számára 2004 a rossz elosztás éve lesz: egymássa l versengő tárcák önálló és koncepciótlan fejlesztéseiket folytatják, támogatják költségvetésileg. A kormányzati portálhoz hasonló kommunikációs célok jelentősen felértékelődtek, és forrásokat vonnak el a tartalmi informatikai fejlesztésektől. Megtorpantak az összkormányzati informatikai fejlesztések. Messze túlfinanszírozott a kormányzati gerinchálózat célfeladat ellátása, amelynek valójában a 2002es, illetve 2003as eredményeit még mindig nagyon komoly homály fedi. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórván yos taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Felszólalásra következik Kékes Ferenc, a Szocialista Párt képviselője. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. DR. KÉKES FERENC (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Eg y nagyon érdekes és számomra empátiával teli időszak lehetett 2003 nyara, amikor ellenzéki képviselőtársaim megfogalmazásaiból és különböző sajtómegfogalmazásokból oly gyakran hangzott el a “tévelygő”, “bizonytalan”, “útkereső” kormányzat minősítés vagy en nek a víziója. Aztán teltmúlt az idő, nemcsak a meleg fokozódott, majd csökkent, és ez a sokak által tévelygőnek és bizonytalannak nevezett kormányzat egy nagyon határozott és nagyon karakteres 2004. évet megalapozó költségvetési vízióval jelent meg a pol itika porondján. Egy olyan gazdasági helyzetben, amelyben a nyitott magyar gazdaság nem érhette el azokat a kondíciókat, amelyeket sokan reméltünk 2003ban a közismert világgazdasági, de különösen az európai gazdaság folyamatainak az ismeretében. Egy olyan politikai helyzetben, amelyben egyértelművé vált, hogy a jólétinek nevezett fordulat és az ehhez kapcsolódó gazdasági, jogi intézkedések társadalmi fogadtatása igen nagy és igen jó, és erkölcsi kötelezettsége is volt és van a kormányzatnak, a kormányzat m ögött álló politikai erőknek ezen törekvések továbbfejlesztésére. Egy olyan időszakban, amikor világossá vált, hogy a 2004. évi költségvetés tervezése nemcsak a szokásos módon, hanem olyan módszerekkel is kell hogy történjen, amelyek teljesítik azt a minde nki által jogosan elvárt célt, hogy egyetlen eurócent sem maradhat felhasználatlanul amiatt, mert mi nem kellő időben alakítottunk ki intézményrendszereket, nem kellő időben biztosítottunk és biztosítunk forrásokat az európai uniós források fogadása érdeké ben. Nos, ez a nagyon karakteres kormányzati elgondolás, amely a költségvetésnek végül is az alapját szolgálta, érdekes módon olyan célokat fogalmazott meg, amelyek vitáját vagy megkérdőjelezését én ebben a 2004. évi költségvetési vitában nem hallottam az ellenzéki képviselőtársak részéről sem. Ezek közül az alapvető célok közül talán a legfontosabb, hogy Magyarország sikeres nemzetként csatlakozhasson az Európai Unióhoz, az európai közösséghez, egy olyan nemzetként, amely képes arra, hogy a gazdaság fejlőd ésének, az emberek életkörülményeinek a javításához megfelelő intézkedéseket és forrásokat teremtsen. Nem kérdőjelezte meg senki sem ennek a költségvetésnek azon alapvető célját, hogy meg kell őrizni a jóléti fordulat eredményeit és meg kell erősíteni azok at, sőt olyan meggondolások fogalmazódtak meg, hogy még inkább fejleszteni kellene.
