Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 30 (102. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Harrach Péter): - BECSÓ ZSOLT (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. MIKES ÉVA (Fidesz):
2554 milliárd forint szolgál ilyen típusú fejlesztésekre, amelyeknek igen nagy hányada a szűkebb értelemben vett területfejlesztés világában allokálódik. Ez 61 százalékkal több egyébként, mint ebben az esztendőben. 2004ben pedig az Unió támogatásával összesen 238 milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg. Érdekes a költségvetés szerkezetében az a változás is, amelyet ha nem kellő alapossággal figyel az ember, akkor talán elkerülheti a figyelmét, hogy megvalósul főleg az európai uniós integrációval kapcsolatos források koncentrációja és egy rugalmasabb forrásfelhasználás. Mindezek eredményeként is tehát, amit a képviselő úr kifogásol, hogy például a hét hátrányos megye forrásai nem szerepelnek... - de igen, szerep elnek ebben a költségvetésben, nagyobb összegben, mint az elmúlt időszakban. Megjegyezhetjük még, hogy a pályázat előkészítéséhez az önerő esetében is önerőkiegészítésre mintegy 10 milliárd forintot biztosít a költségvetés. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Becsó Zsolt képviselő úré a szó. BECSÓ ZSOLT (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Sorba menve a kormánypárti reakciókkal kapcsolatban, Füle úr, nem feledkeztünk el az EUforrásokról, a hozzászólásomban is jeleztem, hogy jelentős mértékű EUforráso k bevonása várható a 2004. évtől a területfejlesztés különböző területeire, azonban azt is jelezte az ember, hogy miután az intézményrendszer jelenlegi állapota több kívánnivalót hagy maga után, így problémák jelentkezhetnek a teljes EUforrás lehívását il letően. A koncepciótlanságot arra értettem, hogy az elmúlt évben csodafegyverként hirdették meg a szocialisták a kistérségi támogatási alap 2 milliárd forintos megjelenítését, a vállalkozási övezeti támogatás 1 milliárd forintos összegét, s ehhez képest mo st 2004ben ez a csodafegyver visszafelé sült el, összevonják egy régiófejlesztési célelőirányzatba ezeket az alapokat, hozzátéve még a területfejlesztési célelőirányzatot, illetve az elmúlt évben azt a 12 milliárdos célelőirányzatot, amit Nagy Sándorféle célelőirányzatként szoktak aposztrofálni, és összegszerűségében pedig 9 milliárd forinttal csökkentik 2004ben az erre a célra rendelkezésre álló összegeket. Boldvai úr hozzászólásával kapcsolatban: megdöbbenésének adott hangot, hogy többlettámogatások al lokációja - nem helyes, hogy megyei szinten kezeljük. Az elmúlt években, nekem legalábbis ez volt a személyes benyomásom, Boldvai úr volt az élharcosa annak, hogy megyei szinten kezeljék ezeket a problémákat, hirtelen most a 2004. évre vonatkozólag ma úgy gondolja, hogy nem megyei szinten kell kezelni, hanem most kistérségi szinten, de ha valaki figyelmesen elolvassa magát a költségvetést, kistérségekre vonatkozólag itt utalást nem talál. Arra talál utalást, hogy a regionális fejlesztési tanácsokhoz majd de centralizálnak bizonyos forrásokat, és a 42 leghátrányosabb helyzetű kistérség ezekből a decentralizált forrásokból meghatározott pályázati rendszeren keresztül támogatást fog kapni. Majd folytatom. ELNÖK (Harrach Péter) : Mikes Éváé a szó, Fideszfrakció. DR. MIKES ÉVA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A szocialista képviselőtársaink szájából is és a sajtóban is a dekoncentráció és a decentralizáció szót állandóan emlegetni halljuk, mintha két bűvszóról lenne szó, ugyanakkor ha bármilyen problémáról szó esik, akkor ezeket a szavakat meghazudtolva pont az ellenkező intézkedéseket választják. Hogy példát is hozzak, és ez a költségvetésben is megjelenik, beszéltünk, éppen Kékes képviselőtársam beszélt az önerő fontosságáról az unió s pályázatoknál. Ehhez képest önök nem azt az utat választják, hogy az önkormányzatokat hagyják olyan mértékben létezni, élni és gazdálkodni, hogy az önerőt elő tudják
