Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 30 (102. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - KELETI GYÖRGY (MSZP):
2487 mostani létszámcsökkentés fedezetét jelenti, hanem az elmúlt években, a rendszerváltás óta 25 éves szolgálati viszonnyal nyugállományba vonult hivatásos katonák - függetlenül attól, hogy elhelyezkedtek a társadalomban képességük, egészségi állapotuk, lehetőségeik alapján - szerény nyugdíjban részesülnek mint volt hivatásos katonák. Ezt a tárcának fizetni kell. Természetesen az általam jelzett lét számcsökkentésben - eddigi ismereteink szerint a haderőreform következtében nyilván hivatásos katonák is el fognak menni a hadseregből, és ezt mindjárt szeretném egy picit bővebben kifejteni - ez évben is gondoskodni kell azokról, akik kikerülnek az állomá nyból; nemcsak korkedvezményes nyugdíj, hanem végkielégítések, átképzések lehetősége is biztosított lesz. Ez többek között annak is az érdeme, hogy a hadseregen belüli különböző érdekképviseleti szervek, szakszervezetek vagy más testületek, civil szervező dések - ez itt a hadseregben persze katonai szerveződést jelent, már a tagjait illetően - el tudták érni, hogy megfelelő felkészítése legyen azoknak az embereknek, akik kiválnak a hadseregből. Egy érdekes ellentmondás persze van a haderőreform keretén belü l, mert a hadsereg nem válna meg hivatásos katonáktól jelentős számban, csak egy egész elenyésző mértékben, ha elvállalnák azt a hivatásos katonák, hogy megszűnő helyőrségekből még működő és ott létszámhiánnyal működő alakulatokhoz mennének át. Ez azt jele nti például, hogy az önök által sokat emlegetett pécsi helyőrségben is fel fogják ajánlani az ott szolgáló tiszteknek majd, amikor annak az alakulatnak a felszámolására kerül sor, hogy az ország más részén foglalják el a beosztásukat és költözzenek át. Enn ek sajnos azonban sok akadálya van. A hivatásos katonák ugyanis ma, és én ezt nem hibaként rovom fel, hanem azt gondolom, hogy a fejlődő életünk velejárója, nehezen mobilizálhatók, vagyis ha valaki Pécsett vagy környékén rendelkezik lakással, ráadásul, ha meg is vásárolta, ha a felesége valami jó értelemben karriert tudott kiépíteni magának Pécs városában vagy annak közelében, nyilván nehezen fog átmenni Nyíregyházára vagy Tapolcára, és ez egy teljesen természetes emberi dolog. (9.20) Ezért kötelessége a ha dseregnek és a költségvetésnek is, hogy ehhez a megfelelő feltételeket biztosítsa, hogy ezeknek a tiszteknek ott, a saját helyükön végkielégítést, átképzési lehetőséget és megfelelő támogatást nyújtson az elhelyezkedésükhöz, a további életük folytatásához. Ezzel persze sokat veszítünk: veszítünk abban az értelemben, hogy ezek a hivatásos katonák döntő többségükben a hadsereg pénzéből jártak korábban katonai tanintézetekbe, vettek részt a továbbképzéseken, kapták meg a felszerelésüket, sorolhatnám, vagyis mi nden egyes ember kiválása a hadseregből idő előtt azt jelenti, hogy a hadsereg olyan “beruházást” veszít el - ezt most idézőjelben mondom, hiszen az emberrel szemben nehéz használni ezt a kifejezést , amelyik hosszú távra szólt, és önként vállalták. De az t gondolom, nem lehet egy családot sem arra kényszeríteni, főleg, mondjuk, egy feleséget, hogy ha valamelyik helyőrség iskolájában iskolaigazgatóhelyettes lett, akkor átmenjen egy másik városba, és ott napközis tanárként vagy óraadó tanárként kezdje elölr ől a saját karrierjének az építését azért, mert a hadseregben olyan változások következnek be, ami miatt el kellene hagynia az eredeti helyőrséget vagy az eredeti lakását. Ez viszont arra kötelezi a jövőben a honvédelmi tárcá t, hogy minden egyes tervezésnél, amikor katonák mozgatásáról van szó - és sajnos az előző években volt arra példa, hogy ezt nem kellő felelősséggel végezték , változtassanak ezen, és a hadsereg alakításánál ezeket a tényezőket is nyomatékkal vegyék figye lembe, annál is inkább, mert mint említettem, nagyon erős érdekképviseleti szervek vannak a hadseregben, amelyek erre vigyázni is fognak, és ezt valamilyen módon ki fogják erőszakolni. A tárca költségvetése tulajdonképpen négy alapvető dologra épül, és né gy alapvető védelmi kötelezettség teljesítését szolgálja. Az egyik: a NATOtagságból, a másik: a nemzetközi kötelezettségekből, a harmadik: a védelmi felülvizsgálatból eredő kötelezettségek teljesítéséhez kell elegendő összeggel rendelkeznie. A negyedik, a mi szintén nagyon fontos, és nem egy olcsó dolog: az úgynevezett önkéntes haderőre való áttérésből adódó feladatok végrehajtását kell anyagi
