Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 30 (102. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
2483 A mai kiélezett versenyben új gondolkodásmódra lenne szükség. Nem egyik napról a má sikra végzett tűzoltásra, hanem jól átgondolt, világos célok mentén haladva léphetünk előre ezen a téren. A vállalkozók szeretnék tudni például, hogy milyen közterhekkel, mekkora adókkal számoljanak, mondjuk, 23 év múlva. Sajnos, még az sem világos, hogy jövőre mi lesz a helyzet. Nincsenek kiemelt célok, fix pontok, az embernek az az érzése, hogy minden képlékeny, hiszen naponta érkeznek a módosító indítványok, amelyek homlokegyenest mást tükröznek, mint az eredeti kormányzati elképzelés. Tisztelt Ház! Az uniós csatlakozást követően az erősödő verseny miatt már nem lehet fenntartani az elavult foglalkoztatási szerkezetet. Az átalakítás már nem várathat magára, mert enélkül tömeges elbocsátás várható a csatlakozás után, amelyből már kaptunk és kapunk ízelítő t most és az elmúlt hónapokban. (9.00) Szakemberek szerint az átállás időszaka jelentősen lerövidülhetne az átképzések, a felsőoktatás és a kutatásfejlesztés fokozott támogatásával. Mivel az összes foglalkoztatott körülbelül 6070 százalékának a kis- és k özépvállalkozások adnak munkát, a kormánynak feltétlenül intenzívebben kellene támogatnia a hazai kis- és középvállalkozókat. Látszatpályáztatások helyett jóval több gazdaságfejlesztésre igénybe vehető támogatásra lenne szükség, amelyet sajnos nem tartalma z a költségvetési tervezet. A foglalkoztatás szociális kérdésként kezelése helyett gazdaságélénkítő programot és mindenekelőtt azonnali cselekvést várnánk a kormánytól. Olyan gazdaságpolitikai háttérre lenne szükség, amely egyaránt biztosítja a munkahelyek létrejöttét, fennmaradását, a foglalkoztatás bővülését, ezzel együtt a bérek ütemes európai uniós felzárkóztatását, azaz a magyar gazdaság versenyképességét. Bokros Lajosnak, úgy látszik, megint más a véleménye, mert a szerény, minimális, nevetséges 3000 forintos minimálbérnövelést is helytelennek és a gazdaság számára káros lépésnek tekinti. Nagyon reméljük, hogy Bokros Lajosnak ez az újabb nyilatkozata nem fog a kormány szándékára, erre a minimális minimálbéremelésre negatív hatást gyakorolni; ismerjük a Bokros Lajosnyilatkozatok következményeit. Ez a kulcskérdése annak, hogy ne kiszolgáltatott helyzetben várjuk a közelgő uniós csatlakozást. Amit azonban látunk: a költségvetésben előirányzott adótehernövekedés, valamint az állami újraelosztás mértékén ek emelése mindenesetre a versenyképesség romlásához vezet. A fentebb felsorolt általános észrevételeken túl ezért nyilván nem fogja támogatni a Magyar Demokrata Fórum a benyújtott tervezetet. Tisztelt Képviselőtársaim! Összegezve tehát megállapíthatjuk: m ulasztásait és tévedéseit ismét a lakossággal fizetteti meg a kormány, nincs olyan társadalmi réteg, amely nyertese lenne ennek a költségvetésnek. Minden területen elvonásokra kerül sor anélkül, hogy tudnánk, milyen cél érdekében hozunk áldozatot. Ismét be igazolódott, hogy a szociálliberális gazdaságpolitika nem képes a gazdaság szerves növekedésének fenntartására, az továbbra is csak az elődeik által felhalmozott javak szétosztásában, majd az ezt törvényszerűen követő megszorításokban merül ki. Ma sem mond hatok mást, mint máskor: Magyarország többet érdemel. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kétperces felszólalásra megadom a szót Szabó Zoltán képviselő úrnak, MSZP. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, el nök úr. Tisztelt Ház! Igen, azt mondtuk 2000ben, hogy a lakosság nem részesül a kellő mértékben a gyorsan növekvő gazdaság áldásaiból. Mondtuk ezt abban az esztendőben, tisztelt képviselő úr, amikor a gazdasági növekedés az első negyedévben 6,5 százalékos volt, szemben a reálbérek 1,5 százalékot nem egészen elérő emelkedésével. Önöknek módjuk lett volna ebben az esztendőben az akkori ellenzékre hallgatva lehetővé tenni a bérek gyorsabb növekedését, például adócsökkentéssel, amit önök meg is ígértek a progr amjukban -
