Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 30 (102. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
2473 Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Hallgatva Fónagy János felszólalásá t, egy dolog az, amire, azt gondolom, itt mindenféleképpen válaszolnom kell. A Vásárhelyiterv kapcsán képviselőtársam hiányolja, hogy az ütemezés, a pénzügyi forrás biztosítása és magának a tervnek, ahogy ön mondta, a felpuhítása bizonyos aggodalmakra adh at okot, valamint nem koherens ez a kormányzat kormányprogramjával, valamint a miniszterelnök úr korábban tett kijelentéseivel. Nos, kedves képviselőtársam, 2001ben a Vásárhelyiterv továbbfejlesztését valóban az előző kormány határozta el nagyon helyesen ; okulva abból, hogy a továbbiakban a gátemelésekkel, a gátépítésekkel, a gáterősítésekkel nem lehet a térség biztonságát megteremteni, valamint lehetőséget kell arra is biztosítani, hogy az az ártéri rendszer a természet közeli állapothoz valamelyest viss za tudjon térni úgy, hogy az életfeltételek megmaradjanak. 2002ben, amikor a választás után ezt a tervet megnéztük, azzal kellett szembesülni, hogy ennek gyakorlatilag a társadalmi egyeztetése, valamint az úgynevezett nyílt tervezési eljárása nem kezdődöt t meg. Az előző év ebben a térségben több mint 150 fórum megtartásával, a nyílt tervezési rendszerben a tervezők kiválasztásával történt, nem kevesebb, mint 1 milliárd forint felhasználásával. Tisztelt Képviselő Úr! Én körülbelül negyven fórumon vettem rés zt, nem olyan egyszerű egy ilyen tervet elindítani. Addig, amíg beszélünk róla az íróasztal mellett, mindenki helyesli, mindenki azt mondja, nagyon jó, nagyon kellene. Sőt, ha megkérdezzük az érintett településeket, még azok is azt mondják: kell a védelem, kell egy megváltozó struktúra, és kell a biztonság, valamint kell egy életlehetőség. Amint viszont oda jutunk, hogy kinek a földjét fogja ez érinteni, abban a pillanatban hatalmas viták vannak, rettenetes konfliktushelyzetek, és azt kérdezik a gazdák - jo ggal egyébként , hogy ha az én földemen megváltozik a gazdálkodás, ha az én földemet, ha csak időszakosan is, de igénybe fogják venni védekezési célból vagy esetlegesen egy olyan vésztározóval, amiből a térségnek később a vízellátása is biztosított, az ne kem milyen ellentételezést fog adni. Itt van a gond, amikor nekünk ezt az öt tározót, amiről most a költségvetés szól... - és az első ütemben ez 51 milliárdos beruházás, és ebből 8 kerülne a 2004es költségvetésbe; csak egy felsőtiszait tudtunk kijelölni, csak egyet. Kettő volt tervezve, de csak egynél sikerült megállapodni, mert az volt az elsődleges cél, hogy csak olyan területen létesítsünk az első ütemben bármiféle beruházási program keretében időszaki tározót, ahol a társadalmi elfogadottság megvan. E zt egy helyen tudtuk a FelsőTiszánál megtenni. Remélem, ha ezek működni fognak 20052006 környékén, akkor referenciaként már az a társadalmi ellenállás csökkenni fog. Ebben a költségvetésben ez a 8 milliárd forint gyakorlatilag azt a pénzügyi forrást bizt osítja, ami a tervezés, és ősszel... - mert ősz előtt a közbeszerzési törvény szabályait is figyelembe véve, nem valószínű, hogy kivitelezési munkát el tudunk kezdeni, hiszen még az előkészítő munkák időigényesek. Nos, ez a 8 milliárd és az ehhez kapcsolód ó, remélhetőleg most már az agrárfejezetben is elkülönítetten megjelenő 8,075, tehát 8 milliárd 75 millió forint, ami az agrárkörnyezetvédelmet célozza, elegendő lesz arra, hogy ezekben a térségekben azokat a mintaprogramokat el tudjuk indítani, amik 2006 végére ebben az országban közel egymillió hektárnak a tájgazdálkodását, természet közeli gazdálkodását fogják feltételezni. Ugyanis nem mindegy, hogy milyen európai uniós forrásokat tudunk igénybe venni. A mezőgazdasági támogatások két részből állnak. Az egyik a normatív közvetlen kifizetések, ezt hívják garanciaalapnak, amire a nemzeti támogatások most a költségvetésben 144 milliárd forinttal állnak rendelkezésre, ebben mintegy 25 milliárd forintnyi beruházási pénz is van. Ehhez kapjuk meg azt a sokat eml egetett 35 százalékos támogatási lehetőséget az Európai Uniótól, amire itt több képviselőtársam utalt, hogy az Európai Unió utófinanszíroz, tehát mi lesz a gazdákkal, ha ez a következő év elején nem vehető igénybe. A költségvetés erre tartalmaz megoldást. Tehát ez azt jelenti, hogy január 1jétől már igénybe vehetik ezt a pénzt - megmondom, hogy miért , mert ennek a költségvetésnek a 33. §a lehetővé teszi, hogy a Kincstár kamatmentes hitel formájában meghitelezze a szabályos és befogadott igényeket, majd aztán az Európai Uniótól megérkező
