Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 29 (101. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Mandur László): - DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP):
2441 Nagyon jelentős volt tehát az elmúlt években ez az eltérés, és sajnos ebben az időszakban a központi költségvetési szervek támogatásán belül a bíróságok fejezet aránya folyamatosan csökkent. Itt is szeretnék néhány számot ismertetni: '99ben ugyan még volt egy mintegy 25 százalékos támogatásnövekedés, 2000ben már csak alig több mint 3 százalékkal, 2001ben 6 százalékkal, 2002ben pedig 5,5 százalékkal növekedett ez a támogatás, tehát az elmúlt négy évben összesen, a négy év alatt összesen 44 ,4 százalékkal növekedett csak ennek a területnek a támogatása. Elmondható egyébként - és ezt nemcsak mi állapítottuk meg, hanem az Európai Bizottság 2002es országjelentése is , hogy egy korábbi időszak progresszív növekedése után a bírósági dolgozóknak a reálbére is csökkent, hiszen a bírák fizetésének a növekedése az inflációt nem haladta meg az elmúlt időszakban: '99ben egyáltalán nem növekedett a bírák fizetése, majd a következő években 8 százalékkal, 8,75 százalékkal, 7,75 százalékkal növekedett, ez azt jelenti, hogy négy év alatt összesen nem egész 27 százalékkal növekedett a bírák és ügyészek fizetése. Ebben a helyzetben kellett elfogadni és megtárgyalni a bíróságok költségvetését - itt nyilván gondolok az ügyészség költségvetésére is. Jobb volt id én egyébként már a bázis, hiszen az elmúlt évben, amikor elfogadtuk a 2003as költségvetést, már jelentős növekedés történt. Említettem, hogy a Fideszkormány négy éve alatt a bíróságok fejezet költségvetése, a támogatás 44,4 százalékkal növekedett, 2003b an, tehát egy év alatt 44,2 százalékkal növekedett, tehát majdnem annyival tudtuk növelni a bírósági fejezet költségvetését ebben az évben, mint az Orbánkormány négy éve alatt. A bírák jövedelmével kapcsolatban is jobb helyzetben vagyunk, hiszen két részl etben 50 százalékos bérnövekedéssel számolhatnak a bírák - ismét jelzem, hogy négy év alatt nem egész 27 százalékos növekedéssel számolhattak , július 1jétől és november 1jétől is 2525 százalékkal növekedik a bírói jövedelem. Egy kicsit izgalmassá tett e az OIT költségvetésének elkészítését az a sajátos helyzet, hogy abban az évben nyújtja be először az OIT önállóan a költségvetést az Országgyűlés elé, amikor lejárt a tanács választott bíró tagjainak a mandátuma, ami a bíróságokon belül nyilván egy felfo kozottabb állapotot jelentett. Ennek ellenére a költségvetés előkészítése során valóban olyan igények fogalmazódtak meg a bírósági fejezettel kapcsolatban, amelyeknek egy elemére sem lehet azt mondani, hogy nem lenne indokolt megoldani ezt a problémát. Úgy gondolom azonban, hogy az elmúlt négy évben is olyan igényeket fogalmazott meg az OIT, amelyekre nehéz lett volna azt mondani, hogy jogtalan igények, mégis, az akkori kormány mindig alacsonyabb összeget javasolt a parlamentnek, és általában hiába nyújtott unk be módosító indítványokat, ezeket az akkori kormánytöbbség nem fogadta el. (18.40) Kérem, higgyék el, hogy őszintén mondom, hogy ezt nem rosszallóan mondom, hiszen a költségvetésnek már csak ilyen a természete, és akik néhány éve képviselők vagyunk, tu djuk, hogy egy költségvetés elfogadásakor minden területen számos olyan igény nem kerül kielégítésre, amely egyébként jogos igény, reális igény, nem lehetne azt mondani, hogy pazarláshoz vezetne. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, amelynek egyébként tagja vagyok, az elmúlt hónapokban több ízben tárgyalt a költségvetéshez kapcsolódó témákat, napirendeket, és folyamatos konzultációk folytak az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, illetve a Pénzügyminisztérium képviselői között. E konzultációk során meg próbáltak jó kompromisszumokat kötni, és folyamatosan közeledtek az álláspontok. Ennek köszönhető, hogy viszonylag kis különbség maradt a két álláspont között. A viszonylag szót azért hangsúlyoznám, mert ha ideszámítjuk az ügyészség költségvetését is, azér t majdnem 8 milliárd forint a különbség. Én az Országos Igazságszolgáltatási Tanács ülésén nem szavaztam meg azt a költségvetési javaslatot, amelyet végül is az OIT ott jelen lévő és a szavazásban részt vevő tagjainak többsége elfogadott. Ezen az ülésen So ós Győző képviselőtársammal, aki szintén tagja az Igazságszolgáltatási Tanácsnak, megkíséreltünk egy kompromisszumos javaslatot beterjeszteni, néhány elemmel
