Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 29 (101. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Mandur László): - CSABAI LÁSZLÓNÉ (MSZP):
2438 Nem kívánok belemenni az önkormányzatok finanszírozásának számháborújába, csak néhány tényt szeretnék megemlíteni. Az önkormányzatok jövő évi költségvetése terv szinten 2540 milliárd forintot jelent, ami 10,5 százalékkal több, mint az id ei, tehát jóval több, mint az infláció értéke. Az ÁSZ jelentése azt mondja, hogy ez nem elég, és mi is azt mondjuk, hogy ez nem elég. Azt mondjuk, hogy ennél sokkal több pénz kellene az önkormányzatoknak. De ha önök elolvassák az ÁSZ tavalyi, tavalyelőtti vagy azelőtti jelentését, minden évben azt fogalmazza meg az ÁSZ jelentése, hogy az önkormányzatok támogatása nem elég. A tavalyelőtti évben, 2001ben, amikor a kétéves költségvetés volt, az ÁSZ jelentése egyértelműen kimutatta, 1990re visszavetítve, hogy az önkormányzatok részesedése a GDPből milyen mértékben csökkent, miközben a minisztériumok költségvetése nőtt. Tehát semmilyen új jelenség nincsen. Nem voltunk képesek arra, hogy az önkormányzati feladat, felelősség és finanszírozás kérdését rendbe tegy ük. Nem tette rendbe az előző kormány, hozzá sem mert nyúlni, meg sem merte kísérelni. Egyetlenegy furcsa próbálkozása volt a belügyminiszternek, amikor Gödöllőn elmondta, hogy életképtelen önkormányzatok is vannak, amelyeknek a finanszírozását meg kellene változtatni. Ezt csak azért mondom el, mert ez a kifejezés nem tőlünk származik, hanem az önök előző belügyminiszterétől. Mi ezt azóta sem használjuk, és a következő időszakban sem kívánjuk használni. Két témát szeretnék még az önkormányzatok költségvetés énél megemlíteni. Az egyik, hogy kiszámoltuk, az önkormányzatok a saját költségvetésükön kívül további 100 milliárd forint fejlesztési támogatáshoz juthatnak a különböző minisztériumoknál levő költségvetésből, és további 95 milliárd forinthoz a nemzetközi kapcsolatokból, az ISPA, a PHARE- és az egyéb európai uniós pályázatokból. Azt gondolom, ha képesek lesznek az önkormányzatok gazdálkodni, akkor képesek lesznek arra is, hogy ezeket a fejlesztési lehetőségeket megszerezzék és jól használják. Az önkormányz atoknál még egyetlen mondatot szeretnék mondani. Nagyon erős az a kifejezés, ami úgy fogalmazódik meg, hogy az önhikiből és a bérhikiből etetjük az önkormányzatokat, és mintegy kiszolgáltatott helyzetbe hozzuk őket. A kifejezés azért erős, mert az önhiki é s a bérhiki az önkormányzatok költségvetésének mintegy egy százaléka. Egyetlenegy százaléka. Azt gondolom, hogy egy százalék nem jelent kiszolgáltatott helyzetet az önkormányzatok számára. A másik kérdés a lakásügy. Tisztelt Képviselőtársaim! 30 százalékka l költünk a jövő évben többet lakásügyre, mint ebben az évben, és kétszer annyit költünk, mint a Fideszkormány utolsó évében. Kétszer annyit. Vannak olyan tételek, ahol hatszor annyit, és vannak olyan tételek, ahol háromszor annyit. Az IIX. hónapban a mú lt évhez, tehát a 2002. évhez képest ebben az évben kétszer annyit költöttünk például a magánlakásépítéshez tartozó különböző támogatási rendszerekre. Ehhez tartozik az, hogy mi célirányosabbá kívánjuk tenni a lakástámogatást, oda akarjuk a támogatást adn i, ahol a leginkább rászorulnak. Ezek pedig a fiatalok és a gyermekesek. Ezért van olyan gyermeklétszám, ahol a duplájára, és van olyan gyermekszám, ahol a háromszorosára növeltük a vissza nem térítendő támogatást. Ezért növeltük a megtakarításhoz kapcsoló dó állami támogatást. Ezért döntöttünk úgy, hogy két gyerekig megelőlegezzük a gyermektámogatást, hogy a saját erő biztosítva legyen a kisgyerekek számára. Pont arról beszélek, amit Sisák képviselő úr mondott, hogy oda kell adni a pénzt, ahol a legjobban r ászorulnak erre a támogatásra. Itt még két dolgot szeretnék megemlíteni. Az egyik, hogy tovább folyik a Belügyminisztérium és a honvédség lakásprogramja. Mind a kettő az inflációnál nagyobb mértékben emelkedik: ez körülbelül 77,5 milliárd forintnak felel meg. Nagyon örülök, hogy az Érdekegyeztető Tanács döntése alapján 500 ezer forintról 750 ezer forintra emelkedik az a támogatás, amit a gazdálkodó szervezetek tudnak adni a dolgozóik támogatására. Mindezt összevetve úgy gondolom, hogy a lakástámogatási ren dszerben célirányosabb, igazságosabb rendszer bevezetésére törekszünk, és ha elfogadja a kormány a lakbértámogatási rendszert, és ennek következményeként elindul a vállalkozói bérlakásépítés, akkor egy olyan pályára állítottuk a lakásépítést, amivel válas ztási lehetőséget tudunk biztosítani az érdeklődők, a lakásigénylők számára.
