Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 29 (101. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - KELLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - VARGA LÁSZLÓ (MSZP):
2409 teherbíró képességéhez mért elvonás, az ígéretek konszolidált ütemű valóra váltása a realitás és a négyéves építkezés útján. Feltűnő ugyanakkor az is, hogy a hároméves gazdaságpolitikai programhoz szinte nincs érdemi mondanivaló, nem hangzik el hozzászólás. Pedig a gazdaságpolitika távlatos érdemi változásai ezekben ragadhatók meg, ezeken múlik a holnapunk, azon, hogy milyen a tőkevonzó képességünk, az árfolyampolitika, a bérezés, milyen a politikaigazdasági k líma az országban, a fejlesztések preferálása, egyáltalán a támogatáspolitika egésze. Ez dönti el, hogy a stagnáló Európában képesek vagyunke a mozgásterünket kiterjeszteni, esélyeinket növelni, és nem az öngerjesztés, az önmegsegítés Fidesz által kudarcb a fulladt politikájával. A költségvetés prioritásaihoz ugyancsak nem érkezik észrevétel. A Levegő Munkacsoport költségvetési bizottság előtt tett igazán nagy ívű és több kérdésben értékes anyagán kívül senki sem mondja azt önök közül sem, hogy nem kell az autópályára a 207 milliárd, a 88 és a tervezésre a 10 milliárd. Nem mondja senki, hogy az uniós kötelezettségek teljesítésére és a lehetőségek maximális kihasználására mint prioritásra ne teremtsük meg a forrásokat. Vagy ki vitatja, hogy az önkormányzati f ejlesztések kiemeltek legyenek, hisz itt valóban óriási feszültségek, jelentős kihívások vannak. S bár változatlanul van arra törekvés, hogy ne a rászorultság differenciáljon, hanem az alanyi jog valamiképpen lopakodjon vissza a gondoskodásban, a szociális törődésben, mégis, senki nem kérdőjelezte meg prioritásunknak azt a negyedik elemét, amely a rászorulók támogatását tette fontos helyre. Márpedig ha elfogadjuk, hogy ezek a prioritások, hogy a költségvetés teherbíró képességét erre a négy kérdésre koncent ráljuk, akkor valóban leszűkül a mozgástér és inkább csak a píárnak, a társadalmi rétegek számára pozitív üzenetek megfogalmazásának van terepe, amikor a források növelését, túllicitálását célozzák a felszólalások. Tisztelt Ház! A kormánytöbbség soha nem m ondta, hogy ez egy feszültségek, megszorítások nélküli költségvetés. Egy megtorpant világgazdasági környezetben egy ilyen kicsi és nyitott gazdaság nem képes csodákra. Mindeközben azonban van eszköz a kezünkben arra, hogy a meglévő forrásokat úgy költsük e l, hogy az a lehető leghatékonyabb, az érintettek számára minden korábbinál közvetlenebb, alkotóbb, jobb közérzetet adó legyen. Szabó György felszólalását kivéve kevés szó esett a források decentralizálásáról, a szubszidiaritás ma oly sokat hangoztatott el véről, pedig ez sokunk régi álma, azt remélem, a patkó mindkét oldalán. A kormányzatban most van eltökéltség, hogy elindul ezen az úton. De tudom magam is, hogy ez nem csupán felső jó szándék vagy engedmény kérdése, ezt kivívni, megszerezni, majd a lehetős égeket feszegetni, újabbakkal bővíteni már az alulról jövő nyomás eredménye lehet. Most egy módosító indítvány, közel 50 milliárd forint régiókhoz juttatásával elindul ezen az úton. Ezt fölerősíteni, továbbvinni mindannyiunk felelőssége. Ennek fedezete ped ig a régiók egyre hatékonyabb teljesítménye, az önkormányzás, a regionális szemlélet megjelenése lehet. Ugyanígy szeretnénk lépést tenni a teljes egészében áttekinthetetlen, többcsatornás beruházásfinanszírozás megváltoztatásáé rt is. Mindannyiunk keserű élménye, hogy megkaptuk a címzettet, de elutasították a VICEt, aztán csak két év múlva lesz majd a regionális támogatás, de közben elévül a címzett, és még színezhetném. Arról az áttekinthetetlenségről már nem is beszélek, amiko r ugyanazzal a pályázattal megyéhez, régióhoz, országos fórumokhoz lehet fordulni anélkül, hogy ezek egyeztetnének egymással. (16.10) Tudom persze, hogy az államháztartási törvény előírásainak betartása miatt ezen az úton csak kisebb lépés tehető, de a kül önböző tárcák forrásainak összehangolását, a döntéshozók párbeszédét már egy kormányhatározat is nagyban elősegítheti. El kell határolni a különböző szinteken benyújtható pályázatokat, és ezt a közlekedő csatornát meg kell nyitni. Arra készülünk, hogy akár törvénymódosításokkal is elindítsuk ezt a folyamatot. Tisztelt Országgyűlés! Kétarcú a parlament a tervezett létszámleépítésekkel kapcsolatban is. Senki nem vitatja ugyan, hogy van létszámfelesleg, túlkapacitás az irányítás minden szintjén, de
