Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 29 (101. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ):
2382 Miről van szó? Itt vannak kötelezettségvállalási előirányzatok, ame lyeknek egy elég jelentős része pályázati jellegű, pályázati természetű, tehát annak függvényében tudjuk lehívni, hogy sikeresen tudunke pályázni. Először vegyük számba a költségvetésen kívüli tételeket, amelyek nem szerepelnek tételesen a költségvetésben , hiszen nem részei a magyar költségvetésnek, de nagyon fontos részei az Európai Unióból érkező támogatásoknak. Ilyen az agrárpiaci támogatások összege, ez mintegy 18 milliárd forintos összeg, a közvetlen termelői támogatások, amelyeket egyszerűbben közvet len kifizetéseknek szoktunk nevezni, ezt már mindenki nagyon sokat hallgatta, ez 76 milliárd összeg a jövő évre; én most csak a 2004es adatokat mondom, itt most csak a 25 százalékát kapjuk ennek az összegnek, amelynek majd reményeink szerint hét év múlva már a száz százalékát fogjuk kapni. Ez az, ahol a 30 százalékos magyar kiegészítés van, erről is majd szólni kívánok, és a belső politikák támogatására további 12 milliárd forintra számíthatunk. Tehát összességében 106 milliárd forintnyi költségvetésen kív üli támogatásra számíthatunk, amelyek nem pályázati jellegűek. Ez még nem jelenti azt, hogy feltétlenül megkapjuk, de azt gondolom, meg fogjuk kapni, ennek az a feltétele, hogy a szükséges intézmények a brüsszeli előírásoknak megfelelően működjenek és akkr editációt kapjanak. Ebben bizonyos késlekedésben vagyunk, de a reményeink és az eddigi eredmények azt mutatják, van esélyünk arra, hogy ezeket a pénzeket megkapjuk. Az is igaz, hogy az agrárpiaci támogatásokat és a közvetlen termelői támogatásokat nekünk k ell megelőlegeznünk. Ezek utólagos kifizetésűek, tehát 2005ben fogja megkapni Magyarország ezt a 18 milliárd, illetve 76 milliárd forintos összeget, ezt már egyértelműen megkapja, ha mi kifizetjük, de addig valóban nekünk kell meghitelezni, tehát ennek va n egy bizonyos költsége, ezt mi most 1 és 2 milliárd forint közötti összegre becsüljük. Államtitkár úr bólogat, ha jól látom, és örülök neki, mert ez az én szakmai becslésem, ugye, itt a kamatkiadásról van szó, ezt a Kincstár fogja megelőlegezni, tehát ez ennyivel jár. De összegészében ez mégiscsak 106 milliárd forint. Beszéljünk arról, amit sokan fölvetettek, hogy rendelkezésre álle a költségvetésben a magyar költségvetési kiegészítés, tehát az úgynevezett 30 százalékos támogatás. Sokan nagyon határozotta n azt állították, hogy ennek nincs meg a forrása a költségvetésben. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez nincs így. 102 milliárd forint van elkülönítve, jóllehet a mi számításaink szerint - és ha jól veszem ki, akkor ebben a Pénzügyminisztérium számításai is azon osak - mintegy 91 milliárd forintnyi összeget kell kiegészítő támogatásként a közvetlen termelői támogatásokhoz hozzátenni, tehát nem 102t, hanem 91et, tehát bizonyos tartalék is bele van építve. Itt vannak bizonyos bizonytalanságok, ezt önök is nyilván érzik, 12 milliárdos nagyságrendben, de nem ebben a nagyságrendben, tisztelt képviselőtársaim. (Németh Zsoltot a jegyzői székben Vincze László váltja fel.) Tehát én nyugodtan mondhatom, és nagyon fontos, hogy ezt mindannyian nyugodtan mondhassuk a termelő knek, hogy rendelkezésre állnak azok az összegek, amelyekre ők számítanak s amelyek szükségesek ahhoz, hogy már jövőtől versenyképesen vegyenek részt az európai gazdasági versenyben a mezőgazdasági piacon. (14.00) És vannak a költségvetésen belül megjelenő összegek. Úgy érzékelem, hogy a félreértéseket nem kis részben az okozza, hogy vannak a kötelezettségvállalások, vannak a konkrét projektekre lekötött összegek, és ezek valóban nagyságrendileg különböznek egymástól, és nem is egyszerű kiigazodni közöttük, tehát senkit nem vádolok, aki ebben az ügyben nem lát egészen tisztán, mert nem ilyen egyszerű, de azért van magyarázat a dolgokra. Beszéljünk először a kötelezettségvállalásokról; nemcsak azért, mert ezek a hangzatosabb és vonzóbb ö sszegek, hanem azért, mert végül is ezek azok, amelyek a teljes keretét jelentik az Unióból érkező támogatásoknak. Miről van szó? A jövő évben még a PHARE- és SAPARDpénzekről is szó van, szó van a nemzeti vidékfejlesztési tervről, az ISPAtámogatásokról, a schengeni alapról és a közösségi kezdeményezésekről. Nem megyek bele a részletekbe, a végösszegeket mondom.
