Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 29 (101. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ):
2371 Az önök előtt lévő új törvénytervezet, a 2004. évi költségvetési törvénytervezet ezt a dinamikus fejlődést, ezt a most megindult fejlődést kívánja ezen a területen állandósítani. Ennek érdekében a jövő esztendő már nem a pályázatok és a projektek finanszírozásának esztendeje ezen a területen, hanem összehangolt programoké. Ezt úgy készítettük elő, hogy a kormány a költségvetés tervezésének időszakára elkészítette a magyar információs társadalom átf ogó stratégiáját ágazati stratégiákkal együtt, meghatározva ebben a kiemelt ágazati programokat. Európai uniós mintára 19 kiemelt programot hirdettünk meg, pontosan azokon a területeken, amelyeken a leginkább úgy éreztük, hogy szükségünk van a gazdaságélén kítés, a versenyképesség, az esély, illetve a jövő generációja érdekében. Ezek a kormányzati stratégiai programok tükröződnek vissza a költségvetésben. Amikor azt kérdezzük tehát, hogy például az informatikai tárca költségvetésében elegendő forrás vane, é s célszerűen vane csoportosítva az információs technológiák széles körű elterjesztésére, akkor azt tudom mondani, hogy a kormányzati, sőt az ágazati szakmai szervezetek közös gondolkodása alapján átfogó programokat finanszíroz ebből a tárca. A 19 átfogó p rogramból ötöt a tárca finanszíroz. Ezek elsősorban a közháló, tehát a közösségi szolgáltatásoknak olcsóbb formái, amelyek révén egyetlen olyan magyar, közintézménnyel ellátott település sem lesz, ahova ne érne el széles sávon az új technológia. A má sik nagy programcsomag az úgynevezett eMagyarország vagy elektronizált esély Magyarország programcsomag, amely elsősorban a hozzáférés területén teremti meg a közösségi hozzáférések rendszerét Magyarországon. Ez nemcsak azt jelenti, hogy 2004re 2004 hely en csatlakozásunk időpontjára, hanem 2005re az ország valamennyi településén közösségi formában hozzáférhetővé teszi a lakosság számára az internet használatát. Ehhez ifjúsági programok, a jövő generációit szolgáló tudományos kutatói és együttműködési pro gramok is csatlakoznak. Ez a jövő évben induló kétmilliárdos program tehát egyszerre jelenti például azt, hogy a határon túli és határon inneni felsőoktatási intézmények az információs társadalom klubokon keresztül tanár- és diákcserét tesznek lehetővé. Ne mcsak határon belül, hanem határon túl is kívánjuk tehát ennek az új technológiának a legjobb művelőit, a fiatal szakembereit kialakítani, és köztük a kapcsolatot mint termelőerőt. (13.00) A másik nagyon fontos projektünk a tartalomszolgáltatás. Magyarorsz ágon a felnőtt lakosság 17 százaléka beszél idegen nyelven. Amikor egy új technológiát el akarunk terjeszteni, amelynek döntő része idegen nyelvű használatot is igényel, akkor ezt a korlátot figyelembe kell vennünk. Ezért két úton indulunk el. Az egyik az oktatási tárcában található nagyon komoly nyelvi, nyelvtámogatási program, a másik pedig a mi tárcánknál található, elsősorban a magyar tartalmak fejlesztését, a magyar nyelvű szolgáltatásokat támogató program. Megindul a nemzeti digitális adattár program és ehhez kapcsolódóan a nemzeti audiovizuális archívum kiépítése. Itt nemcsak határon inneni, hanem a teljes magyarságra vonatkozó határon túli szórványmagyarság kultúráját is megörökítő nemzeti digitális adattárról van szó, sőt hozzáteszem, már az idén mi nd a tizenhárom nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzat számára olyan programokat kínáltunk, amelyek saját kultúrájuk digitalizálását teszik lehetővé. Ez a program a jövő évben 2,4 milliárd forinttal indul. S természetesen vannak olyan programjaink is, amelyek más minisztériumokkal kapcsolódnak össze. Azt gondolom, az egész modernizációnak ez a kulcsa. A tizenkilenc program így válik egy egész társadalom programjává. Itt gondolhatunk akár az elektronikus vagy a digitális közlekedési eszközökre, például a jegyrendszerekre vagy a közös tarifarendszerünkre, vagy - hogy egy közelebbi példát mondjak - arra, hogy már most a parlament előtt van az elektronikus adózáshoz kapcsolódó jogszabályok és ennek az adózásnak a pénzügyi hátterét megteremtő támogatások rend szere. Nagyon nagy fejezet a kormány által megkezdett új közigazgatási reformprogram. Ez a közigazgatási vagy igazgatási reform ma nem képzelhető el elektronizáció, digitalizáció, tehát az új technológia alkalmazása nélkül. Azt is mondhatom, szinte ez vezé rli, akár az elektronikus
