Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 29 (101. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Mandur László): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
2360 Egyértelműen megállapítható továbbá, hogy a tervezhetőség és kiszámíthatóság kedvéért először kerü lnek felvázolásra az államháztartás keretszámai, így az államháztartási hiány jelentős csökkentését bemutató számsor, amely a 2002. évi mínusz 9,7 százalékról 2006ig mínusz 2,5 százalékra kívánja eljuttatni a gazdaságunkat. Egyértelműen megállapítható az is, hogy 305 milliárd forint saját plusz 32 milliárd forintnyi EUs pénzzel minden idők leggyorsabb közút- és autópályafejlesztési programja kerül megvalósításra, és mindezek mellett a közigazgatási reformot, a megtett jóléti intézkedések szinten tartását és az EUforrások felhasználásához szükséges feltételek biztosítását tekinti fő céljának ez a költségvetés. Ezen koncepcionális erények mellett számos más, nekem legalábbis igen lényegesnek tetsző előnyei is vannak a jövő évi költségvetésnek, ebből említe nék egypárat. Kétségtelen az Állami Számvevőszék azon megállapításának igazsága, hogy mármár kezelhetetlen méreteket kezd ölteni az Áht. folyamatos, évek óta tartó módosítása. Kiemelést érdemel, hogy ennek azonban most az is oka, hogy az országot megrenge tő brókerbotrány után végre törvényi rögzítésre kerül, hogy költségvetési szerv pénzeszközökkel milyen címen és számlákon rendelkezhet, illetve hogy vagyonértékesítést milyen feltételek mellett végezhetnek intézmények. Főszabályként az átláthatóságot bizto sító versenyeztetés és az az alóli mentesség kivételessége jelenik meg. A törvényjavaslat megfelelően flexibilis a be nem tervezett, esetleges - reméljük lesz ilyen - plusz európai uniós támogatásokhoz szükséges társfinanszírozás biztosítását, valamint az operatív programokon belüli irányzatok átcsoportosítását illetően, azaz megteremti a források rugalmas és minél teljesebb körű kihasználásának lehetőségét. Mindenképp támogatható az infrastruktúrafejlesztési tőkealap létrehozása, amely az ÁPV Rt. privatiz ációs bevételeinek költségvetés számára átutalt részéből képződik, elősegítve, hogy ezek az összegek ne általános, hanem konkrét, az európai uniós csatlakozás szempontjából is fontos fejlesztéseket szolgáljanak. A gazdaság rendbehozásának irányába mutat az a funkcionális koncepcióváltás, hogy a tőke jellegű kiadások 270 milliárd forinttal nőnek meg, és így részarányuk 11,5 százalékról 12,5 százalékra nő, míg a folyó kiadások 88 százalékról 86,6re csökkennek. A mindenkor, ezelőtt is mindig kívánatosnak tart ott takarékos állam koncepcióját támasztja alá - és ez végre megjelenik a költségvetésben, túl a szlogenek szintjén , hogy az általános közösségi szolgáltatásokra, azaz az állami kiadásokra fordított összeg az ez évi 9,4 százalékról 8 százalékra csökken. Megnyugtató, hogy a jóléti funkciók aránya 56 százalékról 60 százalék fölé emelkedik, azaz oda 500 milliárddal több kerül, mint ez évben. Mindez alátámasztani látszik, hogy az elért szociális vívmányok szinten tartása nemcsak üres szlogen marad, hanem tört énik róla gondoskodás is. Apró, de jelzés értékű intézkedés, hogy az önkormányzati tulajdonba adható állami öröklésű vagyontárgyak értékhatára 100 ezerről 500 ezer forintra nő. Az átláthatóságot szolgálja, hogy a privatizálásra kerülő cégek adatai nyilváno sak lesznek. Kedvezően változnak a korhatár feletti nyugdíjazás esetén járó nyugdíjnövelés szabályai azáltal, hogy a nyugdíj mértéke minden, a nyugdíjkorhatár fölött ledolgozott 30 nap után az eddigi 0,3 százalék helyett 0,5 százalékkal növekszik. Ugyancsa k kedvezőnek mondható, hogy a látszólag összezsugorodott befektetésösztönzési célelőirányzat felülről továbbra is nyitott marad, azaz adott esetben - és reméljük, minél több ilyen adott eset lesz, azaz nagyberuházók megjelenése a magyar glóbuszon - a kormá ny jóváhagyásával szükség szerint növelhető ez a beruházásösztönzési célelőirányzat. Ugyanez vonatkozik az autópályaelőkészítés 10 milliárdos keretére is. Mindezt összefoglalva, tisztelt képviselőtársaim, azt gondolom, hogy remélhető, hogy ez a költségvet és olyan gazdasági környezet kialakítását eredményezi, ami nemcsak közös javunkra
