Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 29 (101. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Mandur László): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
2358 Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Kös zönöm szépen. Felszólalásra következik Szalay Gábor képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. (11.50) SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Tisztelt Képviselőtársaim! Minden költségvetés elkészítésekor, de annak elemzése és értékelése során is egyrészt a külgazdasági feltételekből, másrészt az ország belső gazdasági helyzetéből, meghatározottságából lehet és kell is kiindulni. Ma mindkettőről elmondható, hogy voltak szebb napjaik, sőt szebb hosszú éveik is nem is oly túl rég, mondjuk, 3456 esztendővel ezelőtt. Ami a jelen költségvetés külgazdasági kereteit jellemzi, az, hogy a három éve tartó világgazdasági recesszió alig mérséklődő módon ma is tapintható valóság a világban, mely továbbra is jobb esetben a stagnálás, ro sszabb esetben a dekonjunktúra kellemetlen ízét és kényelmetlen érzését kelti. A beruházók erodált bizalma, stagnáló GDPk, zsugorodó világkereskedelem s általában a gazdaságok minden területén érzékelhető megtorpanás az, ami az elmúlt éveket, az elmúlt há rom évet jellemzi. Igaz, az amerikai gazdaság ez évi teljesítménye alapján elmondható, hogy nagy jóakarattal és óvatos optimizmussal már látható némi tisztulás a felhős égbolton, némi, bátortalanul villódzó fény az alagút végén. A világgazdaság legfontosab b szerepelője mintha maga mögött tudná a mélypontot, noha nyilvánvalóan nem megnyugtató, hogy mindez óriási költségvetési hiány, vagyis annak árán van így, hogy a világ többi része kénytelen akaratán kívül finanszírozni az Egyesült Államok javulgató gazdas ágát. Az sem megnyugtató továbbá, hogy a 3,1 százalékra feljavult amerikai GPD nagyobbrészt a hirtelen 46 százalékkal megnövekedett védelmi, hadikiadásoknak köszönheti a jobbulást. Ezért aztán bizonytalan kérdés marad, hogy az USA továbbra is a világgazdas ág motorja tude maradni, no meg persze az is, hogy az európai konjunktúra mikor válik érezhetővé, és nem csak a remények szintjén. Mert Európa gazdasága továbbra is mély álomban szendereg. Tudvalévő, hogy a legnagyobb európai gazdaság, a német még ez év m ásodik negyedévében is folyamatos, statisztikai értelemben recessziónak minősülő csökkenést mutatott, akárcsak a francia, a holland és az olasz gazdaságok. Mindenesetre óvatos bizakodásra adhat okot, hogy a nem hivatalos OECDelőrejelzés a nyár közepi 1,9 százalék helyett 2,5 százalékra teszi már manapság 30 tagországának, azaz a legfejlettebbeknek mondottak átlagos növekedési ütemét ez évre vonatkozóan. Ami pedig az utolsó három évben belső gazdasági helyzetünket jellemzi, vagyis ezen költségvetés kiinduló pontját jelenti, arról szintén nem túl sok szívderítő mondható el: stagnáló GDP, szűkülő beruházások, megtorpanó külföldi közvetlen beruházások, csökkenő export, termelékenységcsökkenés, a termelékenységtől teljesen függetlenedett reálbéremelkedés, s nem utolsósorban az Orbánkormánynak az a tökéletesen téves koncepciója, hogy egy ilyen nyitott gazdaságnál, mint a mienk, az export helyett a belső keresletélénkítést helyezte gazdaságpolitikája középpontjába. De, mint ahogy Münchhausen báró sem tudta saját m agát hajánál fogva a mocsárból kirántani, úgy esetünkben gazdasági élénkülés helyett csak az importunk, az eladósodásunk, gazdaságunk egyensúlytalanságának veszélye nőtt meg jelentősen. A hosszú évekre elnyúlt választási kampány s annak egymást felüllicitá ló ígérgetései szintén nem a helyzet megoldása irányába mutattak. Innen, ebből a helyzetből indíthattak, kellett hogy indítsanak tehát a 2004. évi költségvetési tervezet készítői, az előterjesztő, s ezt kell nekünk is józanul látnunk, amikor véleményt mond unk, majd döntést hozunk a műről, az előttünk lévő költségvetés tervezetéről. Mielőtt a törvényjavaslat számomra legszembetűnőbb hiányosságairól, illetve a mindezt súlyában jóval felülmúló, vitathatatlan érdemeiről szólnék, hadd emeljem ki azt, amiről előt tem szólva már oly sokan megemlékeztek, nevezetesen arról, hogy mivel hazánk fél év múlva az Európai Unió teljes
