Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 29 (101. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
2343 A jövő évben a magánnyugdíjpénztár részére történő befizetések elérik a plafont, a 8 százalékot, ebből adódik ez a 160 milliárdos hiány. És ezzel azt hisszük, hogy mintegy letudtuk a kérdést, a fejünket a homokba dugva, a távlatokba nem figyelünk, hogy valóban ezeket az eredményeket, várt eredményeket ezek a pénztárak biztosítani tudják. Ha valaki az interneten rámegy a magánpénztáraknak az európai, nyugateurópai, illetve amerikai sorsára, azé rt elgondolkodhat azon, hogy az elmúlt egy esztendőben, másfél esztendőben ezek a nyugdíjalapok NyugatEurópában és az Egyesült Államokban ezermilliárd dolláros veszteséget szenvedtek, alapok mentek tönkre, alapok nem tudják, hogy az oda befizetett járandó ság alapján a követeléseknek hogy fognak tudni eleget tenni. Mondhatják erre, hogy a magyar törvények bizonyos fokig védenek ez ellen, hisz a kötelező pénztár esetében azért túlnyomó többségében állampapírokat kell vásárolni, és csak kisebb mértékben mehet nek a tőzsdére, habár ez a lehetőség egyre inkább megnyílik, és egyre nagyobb a kísértés arra, hogy ezek az alapok a tőzsdére kimenjenek, és mintegy kockáztassák a járulékfizetők pénzét. Tehát most nem lehet tudni azt, hogy mi lesz majd tíz év múlva, amiko r tömegesen fogják érvényesíteni az ezzel megalapozott követeléseket. A másik dolog, hogy kéthárom évvel ezelőtt elkezdtünk gondolkozni azon, hogy ezt az úgynevezett virtuális számlát az első Pillér keretén belül is meg lehet csinálni. Ennek szerintem az lett volna az alapvető értelme, hogy ezeket az ezermilliárdos összegeket nemzeti érdekkörben tudtuk volna tartani, hisz most túlnyomó többségében külföldi befektetők - sőt, jóformán teljes egészében, pénzintézetek formájában - azok, akik ezeket az alapokat kezelik. És akik ilyen számlákat néznek folyamatosan, évről évre, azt látják, hogy bizony évről évre jelentős reálértékvesztést tudnak elkönyvelni, igaz, hogy így maguk a pénzügyi intézmények még mindig nagyon jól járnak, hisz az egyéb területen elszenve dett veszteségeiket ezekkel a pénzekkel be tudják tömni. Úgyhogy egyáltalán nem biztos az, hogy ez a várt eredményt hozza, de a jelenlegi kormányzat “utánam az özönvíz, hogy mi lesz tíz év múlva, az nem érdekel” elv alapján működteti az egész rendszert, pe dig jó lenne áttekinteni a helyzetet. (10.40) A jövő évre - habár nem tudom, hogy még érvényeseke az adatok, lehet, hogy még év közben hivatalosan is módosítani fognak - 6,3 százalékos nyugdíjemelés van betervezve a svájci indexálás alapján. Mindannyian t udjuk, hogy még ha a novemberi korrekció törvény miatt szükséges is, a vásárlóerőváltoztatások miatt, az árak miatt, és mert egy európai uniós csatlakozás előtt állunk, aminek nem tudjuk, hogy milyen hatása lesz például a mezőgazdaságra, hogy fogja befoly ásolni például az élelmiszerek árát, vannak akik azt jósolják, hogy el fog szabadulni, és soha nem fogja tudni egy novemberi korrekció olyan mértékben kompenzálni a nyugdíjak emelését, mint amennyit az élet a nyugdíjasok zsebéből ki fog venni. Látszólag te hát rendben van a nyugdíjkassza, azt hisszük, hogy ott azzal nagyon törődnünk nem kell, azonban sok veszélyt rejt magában ez a költségvetés. Elég lenne csak az Állami Számvevőszék anyagát lapozgatni, ahol jóformán minden bevételi tételnél bizonytalansági t ényezőket sorol fel, tehát egyáltalán nem biztos, hogy teljesíteni lehet ezeket a terveket. Hölgyeim és uraim, az egészségügy költségvetése - aki egészségügyi dolgozó van itt, sajnálom, hogy Kárpáti Zsuzsa, aki lehet, hogy éppen életet ment valahol, kiment , katasztrofális az egészségügy jövő évi költségvetése. Kívülálló egyszerűen nem érti, hogy miről van szó. A kormányoldal kiáll, hogy a járóbetegkassza 25 százalékkal nő, mi kiállunk, és azt mondjuk, hogy reálértékben 4 százalékkal fog csökkenni, és lény egében mind a kettőnknek igaza van. Hiszen azt a trükköt az Áht. kijátszásával az idei évben megcsinálta a kormányzat, hogy az idei évi várható teljesítéseket nem közölte a parlamenttel, elfelejtette közölni. Aki szamizdat formájában meg tudta szerezni és ezekből számolt, az alá tudja támasztani azt, hogy valóban hihetetlenül nehéz év elé néz az egészségügy. Valóban ismételten eljutunk oda, hogy még a kormányoldalhoz közel álló sajtótermékek szerint is 45 százalékos reálértékcsökkenés várható az egészségü gyben, egy olyan
