Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 29 (101. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. VADAI ÁGNES (MSZP):
2311 Ennek a jövőképnek az alapját a védelmi felülvizsgálat eredményei képezik, ami az önkéntes haderőre történő áttéréssel együtt a 2004es költségvetés abszolút prioritásait jelenti. Néhány szót szólnék a védelmi felülvizsgálat legfőbb céljair ól. Melyek is ezek a célok? Az ország védelmi képességeinek növelése; finanszírozható, modern hadsereg kialakítása, amely a nemzeti és a szövetségesi feladatok teljes spektrumában alkalmazható; olyan modern haditechnikai eszközök rendszeresítése, amelyek l ehetővé teszik a magas szintű interoperabilitást a szövetségesekkel; az új típusú kihívásokkal szembeni védelmi képességek kialakítása; nemzetközi kötelezettségeink és vállalásaink teljesítése. Ezen túlmenően a védelmi felülvizsgálat természetesen a növekv ő fontosságú területek mellett meghatározta a csökkenő jelentőségű területeket is, és ez így, együttesen alkotja a védelmi felülvizsgálat eredményeit. A 2004. évi honvédelmi költségvetés természetesen egymagában nem tudja egyik percről a másikra csodacsapa ttá változtatni a hadsereget, de nem is ez a feladat, hiszen nem egy év alatt kell ezeket a feladatokat teljesíteni, hiszen a védelmi felülvizsgálat tíz évben határozta meg a haderőátalakítás és fejlesztés feladatait. Viszont a 2004. évi az, amely végre költségvetési szempontból is elindítja a honvédséget ezen az átalakítási úton. Lényeges kiemelni, hogy 2004 a honvédelmi költségvetés és a honvédelmi tárca szempontjából is az építkezés éve lesz. Nézzük, hogy melyek azok a tények, amelyek ezt az állítást a látámasztják. A honvédelmi tárca költségvetése 2004re a GDP 1,71 százalékában, 351 milliárd forint kiadási főösszeggel került megállapításra. Ez 11,6 százalékkal magasabb, 36,5 milliárddal több, mint a 2003. évi eredeti előirányzat összege. Ez a 351 milli árd forint a következőképpen oszlik meg: 38,5 százalék személyi kiadásokra és járulékokra. Ebben benne található a jövő évi reálbérfejlesztés, valamint a végkielégítések összege; 40,6 százalék működésre és fenntartásra, 20,9 százalék fejlesztésre. Lényeges kiemelni, hogy a tárcánál a rendszerváltás óta először lehet a fejlesztési kiadások növekményével számolni, ez 17 milliárd forint. Ha részletesebben megnézzük, azt láthatjuk, hogy szervezeti átalakításra 176,7 milliárdot, haditechnikai modernizációra 55,8 milliárdot, laktanyaüzemeltetésre és egyéb infrastrukturális költségekre 31,1 milliárdot, nemzetközi kiadásokra 22 milliárdot kíván költeni a tárca. Szeretnék ezek közül néhányat kiemelni. A haditechnikai modernizáció kapcsán a tárca költségvetésében tov ábbra is szerepel a gépjárműprogram, a híradóprogram, a vadászrepülőprogram, a harci és szállító helikopterek felújítása, a katonák egyéni fegyverzetének és felszerelésének modernizálása, valamint a lokátorprogram. Az infrastrukturális modernizáció kapcsá n ki kell emelni, hogy folytatódik a laktanyarekonstrukció, a jövő évben a tárca 8 milliárdot fordít arra, hogy a laktanyák valóban lakhatók és élhetők legyenek. Ezen túlmenően folytatódik a lakásprogram 4,6 milliárd forinttal. 2004ben Budapesten befejez ődik 170, míg Veszprémben 70 lakás kivitelezése. A nemzetközi kötelezettségek szempontjából kiemelkedő az, hogy mintegy 15001600 főnek szeretnénk lehetőséget nyújtani különböző missziókban való részvételre. Szólnunk kell a létszámváltozásról is. A takarék os állam jegyében a vízfejjé nőtt bürokrácia csökkentése abszolút prioritás volt. 2003ban a honvédelmi tárcánál és a háttérintézményeknél, a honvédségnél 43 540 fő dolgozott. 2004ben ez 37 521 fő lesz, ez azonban a szerződéses állományt egyáltalán nem ér inti, sőt az önkéntes haderőre való áttérés révén új munkahelyek jönnek létre Magyarországon, és ezzel a Magyar Honvédség az ország egyik legnagyobb és azt mondhatjuk, legbiztosabb munkaadójává lesz. A különböző intézményekben dolgozók létszámának csökkent ése sem megy túl a racionális határon. Ezek a változások az intézmények működőképességét és teljesítményét csökkenteni semmilyen módon nem fogják, sőt a bürokrácia egyes szintjeinek átalakításával a hatékonyság akár növelhető lesz.
