Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 9 (84. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DOBÓ LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
222 Itt az elmúlt időszakban valóban sok vita volt, még olyanról is, ez például a török kérés, amely az alapokmány 4. cikkelyének alapján született, és egyhangú határozat született a NATO védelmi bizottságának keret én belül. Itt mi a parlamentben tulajdonképpen nem is azon vitáztunk, hogy segítjük vagy nem segítjük, hanem az önök oldala, tisztelt képviselőtársam, az úgynevezett Házszabálytól való eltérést kihasználva addig húzta az időt - körülbelül öt héten keresztü l, pontosan nem emlékszem , amikor már szinte értelmetlen volt segíteni a törököknek, már abban az értelemben, hogy az a félelem, ami bennük felvetődött bizonyos vegyvédelmi vagy tömegpusztító fegyverek vagy a légtérből érkező támadással szemben, már érte lmetlenné vált. Tehát az én javaslatomnak az a lényege, hogy a soron következő ülésnapon meg kell hozni azt a határozatot, amely a NATOszövetségesi kötelezettségből eredő feladat végrehajtására vagy kötelezettség teljesítésére vonatkozik, hogy ne lehessen ezt a bizonyos Házszabálytól való eltérést valamilyen módon felhasználni, és belpolitikai ingerek és egyéb motivációk alapján (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) - majd folytatni fogom, köszönöm szépen, befejezem a mondatot - elhú zni azt a döntést, ami egy szövetségesi kötelezettségből ered. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Dobó László úr, a Fidesz képviselője. DOBÓ LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy v an igazság abban, amit Keleti úr mond. A Medgyessykormány alatt szerinte olyan helyzet alakult ki, ami szükségessé tette a módosítás beterjesztését a parlament elé. Valóban, ennek a szükségességét vagy az olyan helyzeteket mi is érzékeljük. Nekem néha az volt az érzésem - egy hasonlattal élve , mint amikor újgazdagék berohannak a bútorboltba, hogy bútort vásároljanak; megkérdezi az eladó, és mégis, milyen stílusú bútort szeretnének venni; hát azt, ami a legdrágább. Mi is így voltunk a tolmácsokkal, aztán a rendőrökkel. Tehát úgy tűnik, hogy a jelenlegi kormány két kézzel kapkod minden után - „ide nekem az oroszlánt” típusú történet , és utána a parlamenten kéri számon azokat az elgondolásokat, amelyekben nem biztos, hogy maguk a kormánytagok is egyetérten ek. Lásd például: a taszári tolmácsok ügyében hányfajta kommunikációt hallhattunk, olvashattunk az újságban, láthattunk a tévében, és hogy milyen ködösítés volt, de akkor itt már említhetném az iraki rendőröket is, és így tovább. Tehát azt gondolom, hogy K eleti elnök úrnak igaza van, de nem biztos, hogy ezért a parlament felelős, és nem biztos, hogy az ellenzék felelős azért, hogy ilyen helyzetek alakulnak ki a Medgyessykormány ideje alatt. Szerintem legalább ennyire felelős benne a kormány, hogy nem telje sen nyilvánvaló és egyértelmű az a politika, amit ezen a területen folytat, és még ha az is lenne esetleg, azt nem idejében osztja meg még az ön által vezetett szakbizottsággal sem. Kérem, emlékezzék vissza, hányszor volt probléma az, hogy a honvédelmi biz ottság meglehetősen későn kapott információt, tájékoztatást mindazokról a dolgokról, amelyek, úgy gondolom, voltak olyan fontosak, hogy a honvédelmi bizottságot az elsők között kellett volna értesíteni, és nem - mint ahogy ön is mondta - a tévéből délután valamelyik szóvivő tájékoztatásából tudta meg azt, hogy éppenséggel a kormánynak milyen elképzelései vannak. Azt gondolom, ha ezen lehetne változtatni, akkor valószínűleg a parlament előtt is kevesebb vita lenne ebből. Köszönöm. (Szórványos taps a Fidesz s oraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Mécs Imre úr, az SZDSZ képviselője. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Teljesen világos dolog, hogy ebben a kérdéskö rben csak konszenzussal tudunk előrelépni. Ugyanakkor mi magunk, akik a honvédelmi bizottság tagjai
