Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 27 (99. szám) - Az iraki válság rendezése érdekében tett erőfeszítésekhez történő magyar katonai hozzájárulásról szóló 65/2003. (VI.3.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KARSAI PÉTER (MDF):
2128 Abban érdekelt, hogy Irakban minél hamarabb a jelenleg ideiglenes kormány és a rendvédelmi szervek el tudják kezdeni a működésüket, és polgári irányítás alá tudják vonni Irak teljes területét. Azt szeretném kérni mind a miniszter úrtól, mind a jelen nem lévő külügyminiszter úrtól, hogy a magyar diplomácia tegye meg a kellő erőfeszítéseket az irányba, hogy Irak mihamarabb polgári irányí tás alá kerüljön. Végül, de nem utolsósorban az iraki válságban vállalt magyar misszió költségei miatt nehezen tervezhetővé válik a honvédelmi költségvetés. Ezt a bizottság ülésén Juhász Ferenc megerősítette, miszerint másfél milliárd forintba kerül a hoss zabbítás költsége. Ezért javasoljuk - és itt elsősorban nemcsak az iraki misszióról van szó, hanem összességében a magyar külföldi katonai szerepvállalásról , hogy a kormány és a parlamenti pártok vezetői együtt próbáljanak megállapítani egy felső határt, amely fölé nem mehet a külföldi magyar szerepvállalásból fakadó védelmi kiadás a jövőben. Összegzésképpen el szeretném mondani, hogy a jelenlegi hosszabbításról szóló határozatot a frakciónk támogatni fogja, viszont elvárja a kormánytól, hogy az iraki mag yar szerepvállalást a fent vázolt körülmények miatt a lehető legnagyobb gondossággal vizsgálja, és hosszabb távú elképzeléseit tárja a parlamenti pártok és a nyilvánosság elé. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz padsoraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Ho zzászólásra következik Karsai Péter úr, az MDFképviselőcsoport nevében felszólaló képviselő. KARSAI PÉTER (MDF) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Most már családi körben vagyunk jelen, hiszen a honvédelmi bizottság tagjain kívül má r csak Nógrádi képviselőtársunk figyeli a vitát. (Dobó László: És az elnök úr.) Ezért úgy gondolom, hogy időkímélés céljából felesleges volna megismételnem azokat a pró és kontra véleményeket, amelyek elhangzottak. Talán egy olyan aspektusra világítanék mé g rá, amely eddig nem hangzott el. Nem hangzott el a honvédelmi bizottság ülésén sem, noha áttanulmányoztam újólag az ott lefolyt vitát, de ez a momentum nem került elő. Ez pedig a következő: az iraki kontingenst megelőzően mintegy 750 magyar katona teljes ített, teljesít szolgálatot különböző országokban, külföldön. Most ezzel a 300 fővel mintegy 1050 körül van a külföldön teljesítő kontingensünk létszáma. Amikor ez a 750 katonánk már külföldön szolgált, akkor is voltak olyan tapasztalásaink, amikor példána k okáért a debreceni dandárnál, vagy a tatai dandárnál jártunk, hogy bizony nem kis problémát okoz a kinn lévő állomány folyamatos cseréje, hiszen ezeket rotálják, és felkészítés folyik folyamatosan. Az volt a tapasztalatunk, hogy ez bizony a kiképzésben v agy például egyszerűen csak a szabadnapok, a szabadságok kiadásában nem kis gondot jelent a katonáknál. Ezért - amit most Dobó László képviselőtársam itt megemlített, és én is egyszer, azt hiszem, egy hasonló, Irakkal vagy Afganisztánnal kapcsolatos vitába n elmondtam - a Magyar Demokrata Fórum is úgy véli, hogy meg kellene tudnunk állapodni egy felső létszámhatárban, hogy ezer vagy ezerszáz, és nem tovább. Valamelyik nap olvastam egy ilyen információt, hogy példának okáért a német hadsereg állítólag most ha tezer fővel vesz részt különböző békefenntartásokban, ezt nagy büszkeséggel mondja, pedig 80 milliós nemzetből vesz részt hatezer fő. Ha ezt arányosítjuk a mi tízmilliós létszámunkhoz, akkor azt kell mondanom, hogy az az ezer fő bizony, ha így tekintjük, a rányos és méltó részvétel. Tehát mindenképpen valahol az ezerfős létszám körül gondoljuk azt a határt meghúzni, ami még viselhető terhet jelent egyrészt az itthon maradó állomány számára, másrészt a költségek tekintetében is elfogadható. Tehát azt szeretné m kérni és javasolni - és ezt a Fidesz szónoka is megemlítette, és egyszer talán a miniszter úr is utalt rá itt, egy parlamenti vitában , hogy próbáljunk egy olyan létszámhatárt, felső létszámot szabni, amelyben mind a négy parlamenti párt egyetért, amely számításba veszi - még
