Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 27 (99. szám) - Egyes törvényeknek az egységes munkaügyi nyilvántartás létrehozásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - FARKAS IMRE (MSZP):
2122 Egyes törvényeknek az egységes munkaügyi nyilvántartás létrehozásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat részl etes vitája ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes törvényeknek az egységes munkaügyi nyilvántartás létrehozásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/5669. számon, a bizotts ágok ajánlását pedig T/5669/13. számon kapták kézhez. Indítványozom, hogy a részletes vita a módosító javaslatok közötti összefüggésekre figyelemmel egy szakaszból álljon. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae ezt. Tessék szavazni kézfelemeléssel! (Szavazás.) A többség elfogadta - a kisebbség feltehetően csak újságolvasás miatt nem szavazott. (Derültség.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés az indítványt elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! A jelen tárgyalásra ugyanaz érvényes, mint az előző napirendi pontokra, tehát kérem megjelölni, hogy a bizottsági ajánlás melyik pontjához kívánnak hozzászólni. Megnyitom a részletes vitát az 112. pontok alapján. Mivel előzetes írásbeli jelentkezés nem történt, megkérdezem, ki kíván ötperces időtartamban felszólaln i. Megadom a szót Farkas Imre képviselő úrnak, MSZPfrakció. FARKAS IMRE (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 56. pontjaihoz szeretnék hozzászólni, ahol magam nyújtottam be módosító javaslatokat. Szeretném azér t előrebocsátani, hogy a törvény jóságát jelzi, hogy meglehetősen kevés módosító javaslat érkezett, és ezek a javaslatok sem túl nagy horderejűek, tehát nem fantasztikusan nagy dolgokat vetnek fel, ugyanakkor pontosításokat tartalmaznak. Pontosan erről van szó az 5. és a 6. ajánlási pontban lévő javaslatom esetében is. Az 5. ajánlási pontban a következőről van szó. A törvény megmondja, hogy meghatározott adatok igénylésére kik jogosultak. Felsorolja, hogy a nyugdíj- és egészségbiztosítás szerveinek, a szoci ális igazgatás szerveinek, az állami adóhatóságnak és a munkaügyi főfelügyelőségeknek milyen jogosítványuk van az adatok bekérésével kapcsolatban. Azt kifogásoltam mindössze, hogy az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnek ne legyen ilyen j oga külön, és még mellette a megyei munkaügyi főfelügyelőségeknek. Az én véleményem szerint nincs olyan ügy, amelyben közvetlenül az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnek kellene eljárnia. Ha ilyen mégis létezne, akkor tévede k, de szeretném előrebocsátani, hogy ez a megfogalmazás véleményem szerint ekkor sem jó, hanem a törvénynek meg kellett volna maradnia a logikánál annál a példánál, amit, mondjuk, a nyugdíj- és egészségbiztosítás szerveinél mond, ahol megfogalmazza így, ho gy nyugdíj- és egészségbiztosítás szervei, de nem mondja meg, hogy egy országos szervről vagy egy megyei szervről van szó, hanem lehetővé teszi mindkettőt. Vagy a szociális igazgatás szerveinél sem mondja meg, hogy országos vagy megyei szervről beszéle. V agy az állami adóhatóságnál sem mondja meg, hogy az APEHről van szó vagy pedig a megyei igazgatóságokról, ezért úgy gondolom, hogy sokkal logikusabb lett volna, ha a törvény ezt kivételesen nem mondta volna meg az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főf elügyelőség esetében sem. Feltételezem - ez a saját véleményem , nyilván azért fordulhatott elő ez a kis elfogultság a törvényalkotók oldaláról, hogy a hozzájuk közel álló körben egy ilyen kihangsúlyozást tegyenek az országos és a megyei felügyelőségek es etében.
