Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 9 (84. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MÉCS IMRE (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
213 ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Mécs Imre képviselő úr. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Kedves Horváth János Képviselő Úr! Teljes mértékig egyetértek, és az érzelmeidet osztom is ebben a kérdésben. A '49es év egy eléggé gyűlölt év min dannyiunk számára, akik megéltük már viszonylag felnőtt fejjel. De hadd mondjam el azt, hogy ez csak számában viseli a '49. évet, ez azóta egy gyökeresen átváltoztatott szöveg. Hadd mondjam el, hogy a Kerekasztaltárgyaláson alakították ki, szinte teljesen átszabták, de ezután még Antall Józseffel és az MDFfel kötött paktumban további jelentős változások történtek. Ezt követően az Alkotmánybíróság a virtuális alkotmány szellemének megfelelően involvált még egy sor módosítást. '94 és '98 között 72 százaléko s többsége volt az akkori kormányzatnak, mégsem vállalta fel egyedül az alkotmány megalkotását és újraöntését, újraformázását, hanem fölemeltük 80 százalékra az alkotmányozási küszöböt. Ennek következtében nem jött létre új alkotmány, bár négy éven át tárg yalt egy akkori hatpárti grémium - vagy ötpárti, ez részletkérdés - arról, hogy milyen legyen az új alkotmány, amit ünnepélyesen és közösen el tudunk fogadni. Úgy gondolom, hogy jelenleg nincs meg az az alkotmányozási légkör, és különösen az a kollegiális, barátságos, együttműködő, a hazáért összefogó légkör, ami alapja volna, talaja volna az alkotmány rendbehozatalának. Most legalább annyit csináljunk meg, hogy az európai jogharmonizációhoz (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és a NATOval való együttműködéshez szükséges alkotmánymódosítások szülessenek meg. Egyébként teljesen egyetértek veled. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Horváth János úr, a Fidesz képviselője. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fi desz) : Tisztelt Országgyűlés! Az, hogy a rendszerváltó Országgyűlés akkor nem tette meg, az nem jelenti azt, hogy az helyes volt. Engedtessék meg, hogy tizenvalahány évvel később véleményt mondjak róla. Ha én itt lettem volna - nem voltam itt , akkor bizt os vagyok benne, hogy ennek hangot adtam volna akkor is. De hát akkor az a törvényhozás, annak a végtelen bölcsessége azt teremtette, amit megteremtett; azzal élünk. Az, hogy a kerekasztal, meg szögletes asztal, meg mi minden nem foglalkozott vele, mert ny ilván elég sok dolguk volt a kerekasztalos embereknek, és ez akkor a prioritások listáján nem látszott olyan fontosnak, én ezt is megértem, hogy is mondjam: megértem, szimpátiával. Azzal viszont, képviselő ú r, hogy most nincs az országban az a légkör, nincs egy alkotmányozó légkör, engedtessék meg, hogy ezzel vitába szálljak. Talán éppen egy ilyen valami, egy alkotmányozás, egy alkotmánynak a szüksége és szelleme és arra való szomjúság hozhatja össze a társad almat, a nemzetet, az országot, és túlnézni azon, amit egyesek úgy emlegetnek, hogy árokásás, mások úgy emlegetik, hogy sárdobálás. Beszéljünk az alkotmányról! Mert az alkotmányunkban olyan dicső és nagy dolgok lettek megfogalmazva, és Magyarország valóban haladt azokban az esztendőkben. Az idegen megszállás alatt demokráciát építettünk! A New York Times azt írta, hogy Magyarország a demokrácia fellegvára, 1946ban, és szerte a világon ez volt a nézet. Újjáépítettünk, forintot csináltunk, haladtunk a szolid aritás felé. Volt egy gyalázatos szovjet puccs, ami ezt megakadályozta, de az nem teszi a mi alkotmányunkat kevésbé… Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Dobó László úr, a Fidesz képviselője.
