Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 27 (99. szám) - Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SZABÓ ERIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2104 esélyegyenlősége? Jelentős mértékű adó- és illetékemelések, valamint adókedvezmények m egvonása révén a szocialista kormány súlyos összegeket vesz ki a családok pénztárcájából. Megint kérdezem: nő vagy csökken ezzel az esélyegyenlőség? És akkor még nem említettem a gázár emelését, az áfaemeléseket és a többi, családokat sújtó konkrét intézke déseket, vagy például a nyugdíjjáruléknak az adóalapba vonását, ami a személyi jövedelemadóalapot fogja terhelni. (18.20) Szó volt itt arról, hogy forradalmian új ez a törvényjavaslat. Valóban, a magyar jogrendszerben ilyen témakörben nem született még tö rvény. Sajnos, szomorúan kell látnunk, hogy két és fél év után sem sikerült egy olyan törvényjavaslatot letenni az asztalra, hosszú egyeztetések után sem, amely megfelel a jogállamiság elvárásainak és a jogállamiság követelményeinek. De nézzük sorban a tör vényjavaslat rendelkezéseit! Már említettem, hogy a címét meg kellene változtatni, hiszen valójában az alkotmányra való hivatkozással itt a jogegyenlőség az, amit biztosíthat minden állampolgár számára a magyar állam, hiszen maga a jog is tesz különbségeke t az állampolgárok között, például a házasságkötés korhatárhoz kötött. Különböző diszkriminációk, különbségtételek találhatók az egyes jogágakban az egyes jogalanyokkal kapcsolatban, ami természetesen mind jogszerű és törvényes. De hogy mi is a lényege enn ek a törvényjavaslatnak, és milyen alapon próbálja a hátrányos megkülönböztetést megfogalmazni, ezt szeretném megismertetni mindazokkal, akik nem ismerik ezt a törvényjavaslatot. A 8. §ában arról rendelkezik, hogy közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek m inősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőz ődése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága vagy apasága, terhessége, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete és - utolsóként - egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt részes ül más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. Ezzel az utolsó ponttal az összes előbbit törölni is lehet, hiszen mind beletartozik az r) pont hatálya alá. De kérdezem én a kormány képviselőjét, hogy a szexuális irányultság vagy nemi identitás mit jelent. A társadalom általános normáinak, elvárásainak megfelelő szexuális irányultság vagy az ezzel szemben lévővel jelenti az egyenjogúságot a tervezet szerint? És az életkor: az életkor tekintetében már a házasságkötést említettem, de ide lehetne sorolni például, hogy a gyermekek számára tilos a szeszes ital vagy a dohányárutermékek vásárlása a boltokban. Ez mindannyiunk által elfogadott megkülönböztetés. A gyermek számára lehet, hogy hátrányos, az ő megít élése szerint, de nyilvánvaló, hogy a társadalom szempontjából a gyermekek védelme érdekében ezt törvényi kötelezettséggel, törvényi előírással kell megoldani, és ezt a diszkriminációt előírni. De hogy a bizonytalan jogi fogalmakra további példát hozzak fe l, ilyen a 9. § is, amely azt mondja, hogy közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a 8. §ban meghatározott tulajd onságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. Mit jelent az, hogy más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest? Itt létre kívánnak hozni egy hatóságot, ami majd határozatot is fog hozni, és különböző szankciókról is rendelkezhet majd. Mi alapján fogja ez a hatóság eldönteni, hogy közvetett hátrányos megkülönböztetésre sor kerülte az adott üg yben vagy nem került sor? Ráadásul a hatóság határozata ellen fellebbezésnek helye nem lesz, miközben a hatóság az eljárását az államigazgatási eljárási törvénynek megfelelően fogja lefolytatni. Az államigazgatási eljárási törvény egyik alapelve a jogorvos lathoz való jog, és az államigazgatási rendszeren belül itt, e szerint a törvényjavaslat szerint
